Ádám Antal élete és munkássága 1. rész

Olvasási idő: 2 perc

„Azt mondhatom, hogy az ember ebben a korban összegez és általánosít, hogy a rám háruló feladatok többségét mindig élveztem. Nem emlékszem arra, hogy kötelességeim végzése miatt szenvedtem volna.”

Prof. Dr Ádám Antal, a PTE Állam-és Jogtudományi Karának díszdoktora 2016-ban a Per Aspera ad Astra – A Pécsi Tudományegyetem művelődés és egyetemtörténeti lapjának adott interjút, melyben mesélt gyermekkoráról, életének meghatározó eseményeiről.  Elolvasva azt érezhetjük, kicsit megismerjük a személyiségét és éveinek történéseit, még akkor is, ha már nem találkozhatunk vele.

Emlékére egy bejegyzéssorozatot készítünk, melyben életrajza mellett kiemelkedő műveit is szeretnénk bemutatni, felsorolni. Az általa írt és szerkesztett szabadon hozzáférhető írások a Digitália oldalunkra kerülnek folyamatosan feltöltésre. A professzor emléke előtt tisztelegve célunk egy olyan különgyűjtemény létrehozása elérhető műveiből, amely méltó módon megőrzi munkásságát és ápolja Ádám Antal emlékét.

1930. február 14-én született Jánoshalmán. Hárman voltak testvérek, bátyja tíz, nővére pedig három évvel volt idősebb nála. Legkisebb gyermekként sokat segített az édesanyjának, a konyhában szerzett tapasztalatait pedig hasznosítani tudta felnőtt mindennapjai során. Elmondása alapján szerette gyermekkorát, ami csínytevésekben gazdag volt, hiszen tanyán élve az iskolából hazavezető úton mindig kieszeltek valamit a barátaival.

Általános iskolai tanulmányait a helyi fiúiskolában végezte. Középiskolai tanulmányait szülővárosában a polgári iskolában kezdte, majd az első év elvégzése után Nyíregyházán folytatta tanulmányait a Királyi Katolikus Gimnáziumban. Anyai nagybátyja, P. Faddi Othmár itt volt a ferences rendház főnöke, így Ádám Antalt is bevették a rendházba, ahol néhány társával a helységek rendbentartásáért és az események utáni rendrakásért felelt.

Ádám Antal (forrás: PTE EKTK Történeti Gyűjtemények Osztálya)

A Nyíregyházán végzett két tanévet kitűnőként zárta, amiért 10-10 pengő jutalmat kapott a nyíregyházi városi testülettől. 1944-ben a tanév már áprilisban befejeződött a bombázások miatt, így szeptemberben sem tudott visszamenni Nyíregyházára. A negyedik tanévét a kiskunhalasi Református Gimnáziumban kezdte, ahova a szovjet hadsereg megérkezése miatt csak egy hónapig tudott járni. Ekkor megszakította tanulmányait kihagyva ezt az osztályt. 1945-ben már az ötödik osztályba iratkozott be a bajai Ciszter Gimnáziumba, ahol párhuzamosan a kihagyott negyedik osztályt is elvégezte.

Középiskolai tanulmányait követően növénynemesítőnek szeretett volna tanulni a budapesti Kertészeti Egyetemen, ahova azonban nem vették fel. Mivel már ekkor is több egyetemre lehetett beadni a jelentkezést, a pécsi Orvostudományi Egyetemre is felvételizett.

De vajon hogyan lett belőle végül jogász? A következő bejegyzésünkből kiderül!

 

A Digitálián jelenleg elérhető művei:

  1. Közjogi intézmények a XXI. században  (2004.)
  2. A Pécsi Jogi Kar 90 éve (2013.)
  3. Bevezetés a közjogtanba: Kari jegyzet (1999.)
  4. Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek (2015.)
  5. Államigazgatás, terület – és településpolitika (1985.)
  6. Közjogtan – Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára (2001.)
  7. Közjogtan – Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára : 2. átdolgozott kiadás (2003.)
  8. PhD Tanulmányok 1. (2004.)
  9. PhD Tanulmányok 2. (2004.)
  10. PhD Tanulmányok 3. (2005.)
  11. PhD Tanulmányok 5. (2006.)
  12. PhD Tanulmányok 8. (2009.)
  13. PhD Tanulmányok 9. (2010.)
  14. PhD Tanulmányok 10. (2011.)
  15. PhD Tanulmányok 14. (2016.)
  16. Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből – Egyetemi Jegyzet (1996.)

 

Forrás:

Per Aspera Ad Astra. A Pécsi Tudományegyetem művelődés – és egyetemtörténeti közleményei. III.évfolyam. 2016/1.szám.122-132.

UnivPécs. In Memoriam Ádám Antal. 2020. május 09.

Hozzászólás

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar