A könyvtárost kérdeztük- interjú Bertáné Németh Ágnessel

Olvasási idő: 5 perc

 

„A könyvtárost kérdeztük” című blogsorozatunkat azzal a céllal indítottuk, hogy bemutassuk az idei évben nyugdíjba vonuló kollégáinkat. Ezzel egyrészt a köszönetünket fejezzük ki a sokéves munkájukért, valamint lehetőséget adunk arra, hogy az olvasók is jobban megismerjék a búcsúzó könyvtárosokat, akikkel biztosan ők is sokszor találkoztak a könyvtári látogatások során. 

Bertáné Németh Ágnessel beszélgettünk, aki 40 évig dolgozott a könyvtárunkban.

„Nem tudod, mit rejt a sorsod,
Mosolyt hoz e vagy könnyeket,
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
S őrizd meg a boldog perceket.”

(Hemingway)

1. kép: 1981. december, az Egyetemi Könyvtár kölcsönzője

Mióta dolgozol a könyvtárban, hány évet töltöttél itt?

40 évet töltöttem a könyvtárban. 1981-ben érettségiztem a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol a harmadiktól kísérleti jelleggel indított könyvtári fakultációt tanultam. Ekkor jelentkeztem könyvtárosnak a Pécsi Egyetemi Könyvtárba, és nagy örömömre, az akkori igazgató, dr. Fényes Miklós felvett a munkatársai közé. 1993-ban könyvtáros asszisztens képzettséget szereztem az OSZK-ban, majd 1998-ban Baján, az Eötvös József Főiskolán könyvtár szakon végeztem, végül 2001-ben vettem át pedagógia szakos tanári diplomámat a PTE-n. Továbbképzéseken, szakmai tanfolyamon, online kurzusokon fejlesztettem folyamatosan a tudásomat.

1982. februárjában a Közgazdaságtudományi Kari Könyvtárba kerültem, itt 22 éven át dolgoztam könyvtárosként. 2003. februártól 2006. decemberig a Társadalomtudományi Szakkönyvtár munkatársa voltam. 2007. januártól a Központi Könyvtár Gyűjteményszervezési Osztályára kerültem, ahol 2017. júliustól 2021. februárig osztályvezetői feladatokat is elláttam. Munkám során több könyvtári egységet és munkakört megismertem, jól átláttam a hálózat működését. Bekapcsolódtam a könyvtáros gyakornokok és a közgazdász hallgatók képzésébe. Segédleteket írtam, és publikációim jelentek meg a PhD-dolgozatok formai követelményeiről.

Munkatársaim és a könyvtár érdekében jelentős közéleti tevékenységet végzek mint szakszervezeti főbizalmi, és 2008 óta a Közalkalmazotti Tanács tagjaként is.

2. kép: 1982. dr. Farkas Józsefné ov., Busch Márta, Gelencsér Piroska és Bertáné Németh Ágnes

Melyik a legkedvesebb könyvtári munkád?

Ez igen nehéz kérdés. Pályám kezdete óta érdeklődésem a szakdolgozat elkészítésének és formai megjelenésének kérdésére irányult. A Közgazdaságtudományi Kari Könyvtárban munkaköröm része volt a diplomamunkák könyvtári feldolgozása. Láttam, hogy azok a minimális formai követelményeknek sem felelnek meg. Ekkor indult a „Hogyan írjunk szakdolgozatot?” korszakom – dr. Farkas Ferencné egyetemi oktató óráin rendszeres előadó voltam. Első legkedvesebb könyvtári munkám ez volt. Szerethető munka volt még a könyvbeszerzés azon módja, amely során a szakkönyvesboltot személyesen felkeresve válogattunk az újonnan megjelenő szakkönyvekből.

A legnagyobb változás és kihívás 2007-ben következett be, amikor a Központi Könyvtár Gyűjteményszervező Osztályára kerültem feldolgozó könyvtárosnak. Munkaköröm része lett a könyvtárszakos hallgatók gyakorlati oktatása, ami szintén kedves volt számomra.

Hogyan látod, mennyiben változott meg a könyvtárak, könyvtárosok szerepe az elmúlt évtizedekben?

3. kép: 2003. februártól 2006. decemberig a Társadalomtudományi Szakkönyvtár munkatársa voltam

Az információforrások sokféleségének növekedése nagy kihívás mindenki számára. A könyvtárak egy nagyon fontos feladata és munkája a digitalizálás, ennek érdekében könyvtári munkakörök és munkafolyamatok átalakítására volt szükség.

Egyre több egyetemi könyvtár válik komplex könyvtárrá, mely szerint e bibliotékák egyaránt tartalmazzák a hagyományos nyomtatott, a többféleképpen elérhető és különböző formátumban olvasható, az online módon hozzáférhető, illetve multimédiás elektronikus dokumentumokat, valamint a nyomtatott szakirodalom digitalizált verzióját. Az új pedagógiai módszerekhez is alkalmazkodnia kell, mint például az elektronikus forma térhódításához. Egyre gyakoribbá válik például a csoportmunka, a projektben való munkavégzés, melyhez a könyvtár belső tereinek is alkalmazkodnia kell.

Mit jelent számodra a könyvtárosi hivatás?

Elhivatottság, a végzett munkáért való felelősség vállalása, segítőkész emberi magatartás, szakmai tudás átadása a kollégáknak. A kihívások újabb motivációt adnak.

Magas szintű, lelkiismeretes, a könyvtár érdekeit messzemenően figyelembe vevő munkavégzés. Cél: elégedett olvasó távozzon a könyvtárból.

Mit gondolsz az olvasói szokásokról? Hogyan változtak az idők során?

A könyvtárlátogatók számára a megváltozott olvasói szokások miatt felhasználókat célzó képzéseket kell tartani. Az olvasók számára fontos az információhoz való könnyű és időtől független hozzáférhetőség. Az egyetemisták igénylik, hogy a könyvtári állományra vonatkozó információk online módon, távolról is elérhetőek legyenek, ne kelljen minden szükséges dokumentumért, információért a könyvtárba menni. Mindamellett nem felejthetjük, hogy ott van az olvasók azon rétege is, akik megmaradnak a hagyományos formák használata mellett, nekik segítség kell, például ha nem tudnak keresni az elektronikus katalógusban.

Nekünk, könyvtárosoknak alkalmazkodni, fejlődni, tanulni kell!

4. kép: 1984. Könyvtári kirándulás, Lillafüred

Mi a legkedvesebb munkához, munkahelyhez kapcsolódó emléked?

Rengeteg emlékkel gazdagodtam a 40 év alatt, nagyon szívesen emlékszem a régi időkre, nőnapozásokra, névnapi köszöntésekre, kirándulásokra, karácsonyi ünnepségekre, félévzáró szakmai napokra, a „Könyvtári Vándorhabverő” díj elnyerésére és még sorolhatnám. Évről-évre mentünk Könyvtáros Vándorgyűlésre, ezekről is nagyon sok emlék megmarad az emberben.

Voltak olyan könyvtárosok, akiknek a jelenléte meghatározó volt számodra az eltelt évek alatt?

5. kép:2021.03.12. Utolsó munkanap a könyvtárban

Igen, Ónody Adél volt a „tanító nénim”, amikor megkezdtem a munkát 1981-ben a kölcsönzőben.

Gelencsér Piroska, aki több mint 20 évig volt a kolléganőm, a szakmát tőle tanultam. Nagyon sok tapasztalatot szereztem, amit később én is igyekeztem átadni a kollégáknak.

Bánfai Józsi pályám kezdetétől mindenben segítőm, támogatóm volt, szakmai kérdéseimmel gyakran megkerestem, bölcs tanácsait örömmel fogadtam. Ő már nem lehet közöttünk. 2005-ben egyik levelében így kedveskedik nekem:

„Neked az egész életed munkája benne van a könyvtárban…”

Mi fog a legjobban hiányozni?

A napi munka, a kollégákkal való találkozás, a könyvtári lét, az örök szervezkedés.

Mit tudnál tanácsolni a pályakezdő könyvtárosnak?

Értelmiségi munkahelyről beszélünk. A szakmai gyakorlaton a hallgatók megismerkednek a könyvtári munkaterületekkel, így választhatják a nekik megfelelő területet.

Fontos, hogy érdeklődjön a szakma iránt, akarjon könyvtáros lenni, legyen a szakma elhivatottja!

Milyen terveid vannak a nyugdíjas éveidre?

6. kép: 2021.03.12. Utolsó munkanap a könyvtárban

Kialakult tervem még nincs, mert amikor belegondoltam, hogy hamarosan nyugdíjba vonulok, mindig elhessegettem a gondolatot. Szeretném folytatni a spinning edzéseket, több időm lesz olvasásra, rejtvényfejtésre, barátokkal való találkozásokra. Mindenképpen fent szeretném tartani a kapcsolatot azon kollégákkal, akikkel jó viszonyt ápolok.

 

 

 

 

 

Köszönjük a beszélgetést, tartalmas nyugdíjas éveket és jó egészséget kívánunk!

 

Az interjút készítette: Gergely Zsuzsanna és Révész Enikő Evelin

A borítóképet szerkesztette: Balogh Fanni

Leave a Reply

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑