A közösségi tudomány témakörét bemutató blogsorozatunk áprilisi számában egyik partner-programunkat, a Mosquito Alert-et mutatjuk be, mely egy nonprofit, nemzetközi együttműködéseken alapuló közösségi tudományos projekt, amelyet különböző állami kutatóközpontok, köztük a Pécsi Tudományegyetem is koordinál. Dr. Kurucz Kornéliával beszélgettünk, aki a PTE-t képviselve vesz részt a projektben.
Született fel(e)ségek
,,A nő olyan, mint egy teafilter: csak akkor látod az erejét, ha forró vízbe teszed.”
„Sokféle módon tudod kibővíteni a gyermekeid világát: a könyvek szeretete a legjobb ezek közül.”
„Szeretek szabad szellem lenni. Egyeseknek ez nem tetszik, de én már csak ilyen vagyok.”
“Az igazán erős emberek felemelnek másokat. Az igazán hatalmas emberek pedig összehozzák a többieket.”
Kapocs a tudáshoz – “A könyvtár híd a kutatócsoport és az önkéntesek között, és a hídfőkön ott állnak a könyvtárosok” – Interjú Gaálné Kalydy Dórával
“A közösségi tudomány mindenképpen fontos szerepet játszik a tudomány társadalmiasításában, az elefántcsonttoronyban lévő tudomány közelebb kerül az átlagemberekhez a nyílt hozzáféréseken és a szabad információkon keresztül.” Az idézet Gaálné Kalydy Dórától származik, aki a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese, a LIBER Közösségi Tudomány Munkacsoportjának tagja. A könyvtár napi munkájának igazgatása mellett a hagyományos könyvtári szolgáltatások megújításáért is felelős. Az alábbiakban a vele készített interjút olvashatják az európai, majd lassan a hazai kutatókat, egyetemeket is egyre inkább foglalkoztató trendről, a közösségi tudomány helyzetéről.
Tanulj, hogy boldog legyél!
Egészen a közelmúltig a felnőtt agyat nagyrészt állandónak és stabilnak tekintették. Bár elfogadott volt az az elmélet, hogy tanulás hatására változások következnek be, az általános konszenzus mégis az volt, hogy a normál agyfejlődéshez elengedhetetlen főbb folyamatok a felnőttkor elérését követően megszűnnek. A szomatikus betegségek, a mentális betegségek és az agy működése és szerkezete közötti kapcsolatot sokáig nem tekintették meghatározónak, a legújabb kutatások azonban meglepő eredményeket hoztak. A legfontosabb előrelépés az új idegsejtek születésének felfedezése volt a felnőtt emberi agyban. A jelenlegi nézőpontok szerint agyunk egy folyamatosan és dinamikusan változó szerv, amelyet mind belső, mind külső tényezők módosíthatnak. Agyunk ezen átalakulását együttesen neuroplaszticitásnak nevezzük.
“Tanulj, hogy boldog legyél!” A teljes bejegyzés megtekintése