A Tudásközpontban látható március-áprilisi kiállítás témája a csillagászat és az űrkutatás. Igyekszünk minden tárlaton érdekes és releváns tudományterületeket bemutatni a könyvtár látogatói számára. Az asztronautika egy olyan kimeríthetetlen és sokakat foglalkoztató kérdéskör, amelyet érdemes alaposabban is körbejárni. Tartsanak velünk, és fedezzék fel a világűr rejtett titkait!
Ha felnézünk az éjszakai égre és belenézünk az univerzum végtelen mélyébe, akkor számtalan kérdés merülhet fel bennünk. Hol is van a mi helyünk, mint Föld, az emberiség és egyén ebben a végtelenségben? Kik vagyunk mi? Milyen az univerzum, amelyben a Föld nevű bolygó forog a Napja körül. Vajon milyen érzés lehet egy űrállomáson lenni, vagy a Holdra szállni? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az emberi szervezetnek, amikor az űrbe készül?
A kiállítás készítése során segítségünkre volt Dr. Nagyváradi László csillagász, a PTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense, aki készségesen válaszolt a kérdéseinkre és számos csillagászati tárgyat biztosított számunkra.
Miért kezdett el érdeklődni a csillagászat iránt, és hogyan indult el a pályafutása ezen a területen?
Mondhatnám, hogy már gyermekkoromban érdekelt a csillagászat, amelyből az igaz, hogy volt egy kis távcsövem és gyakran figyeltem az égboltot.
A pályámat azonban a Pécsi TIT Planetáriumban kezdtem 1983-ban. Ekkor végeztem csillagászati tanulmányaimat annak érdekében, hogy képzett planetáriumi csillagász legyek. Majd óraadóként és 1988-tól főállásban oktatom a csillagászatot a Pécsi Tudományegyetemen, illetve jogelődjénél. A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt évében új planetárium nyílott a városban, így 14 éve ismét csillagászati ismeretterjesztést is folytatok az egyetemi oktatás mellett.
Melyik kutatási terület volt a legkülönlegesebb az Ön számára, és miért?
Szakmai munkámat az oktatás és ismeretterjesztés jellemzi, de volt rálátásom kutatásokra, adatgyűjtési munkákra.
A legérdekesebb egy egyiptomi expedíció volt 1988-ban, amikor egy ókori csillagászati mérést (a Föld kerületének mérését) végeztük Asszuánban és Alexandriában. Egzotikus volt maga az ország, a piramisok, a sivatag, az ókori csillagászati emlékek.
Milyen projektek, kutatások zajlanak jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen az asztrofizika területén?
Szilárdtest, valamint lézeres kutatások folynak a Fizika Intézetben, a Földrajz- és Földtudományi Intézetben meteorit geokémiai és ásványtani laboratóriumi vizsgálata történik. Rendszeres távcsöves égbolt megfigyelés is zajlik, bolygó és kettőscsillag észlelés mellett az asztrofotózás is szerepet kap.
Milyen hatással van az űrkutatás a mindennapi életünkre és a társadalmunkra?
Átszövi mindennapjainkat az űreszközök használata, gondoljunk akár a távközlési, meteorológiai, navigációs geodéziai, erőforrás-kutató műholdakra, vagy akár az űrtávcsövekre, de sokat jelentenek az űrállomásokon elvégzett kísérletek eredményeinek földi alkalmazása.
Az anyagkutatás, az egészségipar, de az űrturizmus is átszövi majd életünket a közeljövőben.
Hol látja az asztronautika legnagyobb fejlődését?
Az űrállomásokon, mikrogravitációs környezetben embereken, állatokon és növényeken, és szervetlen anyagokon végzett kísérletekben látom a jelentős fejlődést és annak jövőbeni hasznosulását.
Melyek azok a legfontosabb tanulságok, amelyeket az űrkutatás során tanult meg?
Mindenképpen az, hogy csak egyetlen Földünk van és sokkal jobban kellene ügyelni „törékeny” bolygónkra, természeti környezetünkre.
Milyen tanácsot adna azoknak, akik az univerzum kutatásának területével szeretnének a jövőben foglalkozni?
A végtelen világegyetem számtalan lehetőséget nyújt annak kutatására és megismerésére, ami rettentően sok időt igényel.
A technikai eszközök fejlődésével egyre több adat áll rendelkezésünkre, melyek elemzése újabb kutatási területeket és témákat tár fel. Ilyen lehet az életkutatás a Naprendszerben, exobolygók kutatása, távoli galaxisok felfedezése és a sötét anyagra vonatkozó elképzelések igazolása.
Volna lehetőség gravitáció létrehozására az űrben oly módon, hogy az emberek sétálhassanak?
Természetesen a világűrben is a gravitáció törvényei működnek, de egy keringő, száguldó űrhajóban a mikrogravitáció súlytalanságot okoz, melyben egészen másként viselkedik a testünk. Ezt tartósan elviselni nehéz és káros a szervezetünkre.
A gravitációs hatást az űrjármű forgatásával növelhetjük, így száguldó űrhajónkat forgatni kell, hogy a fedélzeten sétálni tudjunk.
Mit gondol azokról a filmekről, amelyek a világegyetemről szólnak, és asztronautákat, csillagászokat mutatnak be?
Nagyon szeretem ezeket a filmeket és többször is szívesen megnézem őket. Némelyikben több, másokban kevesebb a realitás, de mindenképpen tanulságosak, segítenek elképzelni olyat, amit a Földön állva nem tapasztalhatunk.
Mennyire tartja reálisnak az emberiség űrbéli terjeszkedésének tervét?
A Föld körüli világűrrészt már meghódítottuk, sőt túlzsúfoltuk űreszközeinkkel. Ott már „takarítanunk” is kellene.
Rohamléptekkel haladunk a Hold meghódítása és kiaknázása felé, valamint a nem túl távoli jövőben a Marson is otthagyjuk lábnyomunkat.
Az ember nélküli űreszközeink, pedig folyamatosan fogják vizsgálni Naprendszerünk égitestjeit. Az emberi időutazás lehetőségét még nagyon távolinak tartom, de nem szabad kizárni ennek realitását sem a jövőben.
***
Az interjút lezárva, ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Dr. Nagyváradi Lászlónak, a PTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetnek, valamint a Történeti Gyűjtemények Osztályának, hogy a tárlatban a Klimo Könyvtár különleges köteteit is elhelyezhettük.
A válaszokból kiderült számunkra, hogy a csillagászat és az űrkutatás területe felfedezésekben és lehetőségekben gazdag.
Reméljük, hogy ez az izgalmas interjú lehetővé tette olvasóink számára, hogy közelebbről megismerjék ezt a lenyűgöző tudományterületet és, hogy ez még inkább meghozta olvasóink kedvét kiállításunk megtekintéséhez.
A kiállítás megtekinthető:
Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont 0. szint aulában, a regisztráció mellett, 2024. április 30-ig.
Pécs, Universitas u. 2/A
Leave a Reply