Kölcsey Ferenc – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt, így 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta, és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit.
A Himnuszt tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több mint egy évszázad után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Himnusz kézirata két lapon található. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorai szerint a lapok sérülését nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás okozta.
A költemény először 1829-ben, Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel együtt látott napvilágot.
A Himnusz megzenésítésére 1844. február 29-én írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.
Anekdotikus feljegyzés szerint Erkel Ferenc így emlékezett vissza a Himnusz zenéjének megírására: „Csend van. Ülők és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz…” (Gárdonyi Géza, Erkel emlékkönyv, 1910.)
A megzenésített Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Elsőként az óbudai hajógyárban, a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál zendült fel nyilvános népünnepségen 1844. augusztus 10-én.
Minden évben január 22-én adják át a magyar kultúrával, továbbá az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjat és a Bessenyei Ferenc művészeti díjat is. Továbbá ezen a napon vehetik át a Minősített Közművelődési Intézmény címet és a Közművelődési Minőség díjat az arra érdemes intézmények, valamint a Minősített Könyvtár címet a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtárak. Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat adják át ezen a napon.
Az idei évben a magyar kultúra napja is az online térben valósul meg. De nézzük az online programok előnyét! Január 22-én este az ország bármely pontján megrendezett eseményen részt vehetünk egy pohár meleg teával a kezünkben, akár már pizsamában bekuckózva az otthon melegébe. Íme egy kis programajánló:
19:30-22:00 Pannon Filharmonikusok koncert a MÜPA-ban
A magyar kultúra napja ünnepének hivatalos hangversenyét a Pannon Filharmonikusok adja a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A következő műveket hallgathatjuk meg:
- Veress Sándor: Threnos – in memoriam Bartók Béla
- Bartók Béla: Divertimento
- Bánfalvi Zoltán: Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra
- Kodály Zoltán: Galántai táncok
Az esten Bogányi Tibor, a PFZ vezető karmestere ezúttal gordonkán működik közre, a zenekart Varga Gilbert vezényli. Bővebb információ az ingyenes online koncertről itt olvasható.
19:00 Csend – Törékeny – Üres
Udvaros Dorottya és Beck Zoltán előadóestje az idén 100 éve született Pilinszky János emlékére
Bővebb információ az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér honlapján, illetve a Facebook eseménynél olvasható.
Ha pedig nem csak január 22-én, hanem a hónap többi napján is igényeljük a kulturális programokat, érdemes követni az Eötvös 10 YouTube csatornáját, hiszen számos programmal készültek:
- Kortárs olvasósarok szerdánként 18.00-kor
- PinceKlub Extra csütörtökönként 18.30-kor
- MeseKuckó szombatonként 17.00-kor
Források:
- https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2011/02/04/nemzeti_himnuszunk_kalandos_utja
- https://mult-kor.hu/tbb-mint-szaz-ev-utan-kerult-csak-elo-a-himnusz-kezirata-20200122
- http://www.nemzetijelkepek.hu/himnusz.shtml
Címlapkép forrása:
Leave a Reply