Mit érdemes tudni a repozitóriumi feltöltésről?

Az open access publikálásnak több modelljét szokás megkülönböztetni. Az egyik módja, amikor a publikálandó kézirat valamely formáját szabadon elérhető módon feltöltjük egy intézményi vagy szakterületi repozitóriumba. Ezt green open access-nek vagy szerzői archiválásnak nevezik.

A repozitóriumokba történő feltöltésnek van néhány feltétele, amire figyelnünk kell. Mivel minden esetben a szerzők feladata és felelőssége, hogy körültekintően tájékozódjanak a kéziratok nyilvánossá tételének kritériumairól, ezért a következő kérdések mentén érdemes megismerkednünk ezekkel a szempontokkal: mit, hova és hogyan töltünk fel.

Mit? – A legfontosabb kéziratváltozatok

Mivel a kiadók szabályozzák, hogy a cikkünk melyik változatát tölthetjük fel a repozitóriumba, ezért érdemes ismernünk a különböző kézirattípusokat:

Preprint: A publikálásra szánt cikk benyújtott, de még nem elfogadott és nem lektorált változata(i). Tulajdonképpen maga a kézirat, amit beküldünk a kiadónak, és amin még nem végeztek sem szerkesztői, sem bírálói munkát.

Posztprint: A kiadó által közlésre elfogadott kézirat lektorálás utáni változata, amin kiadói szerkesztő munkát még nem végeztek.

Kiadói változat: a megjelent publikáció, amely a lektorálási és szerkesztői munkákon túl kiegészült a megjelenési adatokkal (végleges kötet-, füzet-, és oldalszám, valamint DOI azonosító).

A kéziratváltozatok közötti eligazodást nem könnyíti meg, hogy a kiadók nem kezelik egységesen a megnevezéseket. Ezekről a folyóiratok vagy a kiadók honlapján érdemes tájékozódni.

Hova? – Archiválási lehetőségek

A green open access-ről a kéziratok repozitóriumi elhelyezésekor beszélhetünk, azonban sok szerző preferálja és alkalomadtán össze is keveri őket a kutatói közösségi oldalakkal. A következőkben megismerhetjük a két online platform közti különbséget.

Repozitórium: A repozitórium egy elektronikus archívum, amely a tudományos anyagok archiválását és díjmentes hozzáférését teszi lehetővé az egyetemeken és kutatási intézményekben.

Megkülönböztethetünk intézményi (például DEA, SZTE Publicatio Repozitórium, Corvinus Kutatások) és tudományterületi (például: arXiv, ChemRxiv, Cogprints, PubMed Central) repozitóriumokat. Előbbieket főleg egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetik, éppen ezért az adott intézmény tudásvagyonát hivatottak reprezentálni.  Utóbbiak tematikusan gyűjtik a publikációkat és kínálják fel az archiválás lehetőségét a kutatók számára.

 

Kutatói közösségi oldalak: A legnépszerűbb kutatói közösségi hálózat a ResearchGate, aminek célja az volt, hogy a kutatók számára fórumot biztosítson a kapcsolattartáshoz és a szakmai diskurzusokhoz, valamint portfólióként is használható legyen.  Mégis sokan úgy azonosítják, mint a teljes szöveggel, díjmentesen elérhető kéziratok és publikációk gyűjtőhelyét. Hasonló funkciókkal, szintén regisztrációhoz kötött kutatói közösségi oldal az Academia.edu és a szolgáltatásainak egy részét ingyenesen kínáló Elsevier fejlesztés, a Mendeley. Ne feledkezzünk el róla, hogy a ResearchGate és az Academia.edu „közösségi háló” funkciójából adódóan kevésbé ellenőrzött keretek között működik, hiszen az oldalt maguk a kutatók töltik fel tartalommal.

Hogyan? – Szerzői archiválás

Kiadónként eltérő lehet, hogy melyik kéziratváltozatot, hol és milyen feltételek mellett engedik nyilvánossá tenni. Ezért mindenképpen ajánlott előzetesen tájékozódni a kiadók archiválási politikájáról.

Sherpa/Romeo (Rights Metadata for Open archiving)

A Sherpa Romeo a folyóiratok és a kiadók archiválási politikájára vonatkozó adatok gyűjtőoldala. Tartalmazza a kiadók politikájának összefoglalását, ideértve azokat az információkat is, hogy a cikk milyen verzióját, hova és milyen feltételek mellett lehet feltölteni. Bár az oldalt folyamatosan frissítik, előfordulhat, hogy nem a naprakész információkat tartalmazza (így jogviták esetén sem perdöntő bizonyíték), ezért mindenképpen a kiadói szerződés alapján érdemes tájékozódni.

Kiadói szerződés

A publikáció felhasználási jogait a kiadóval kötött szerződés határozza meg, amiről a kiadó honlapján is találunk információkat. Fontos tudnunk, hogy kiadónként eltérő az egyes folyóiratokra vonatkozó közzétételi szabályozás. Általánosságban elmondható, hogy a preprintek szabad felhasználását rendszerint engedélyezik. Ennél szigorúbban szabályozzák a közlésre elfogadott (posztprint) és a kiadói változatok feltöltését, amelyeknek nyilvános és szabad elérhetőségét embargó idő meghatározásával korlátozhatják. Ez legtöbbször a cikk eredeti megjelenését követően (általában egy év múlva) jár le, és elsődleges célja a kiadók előfizetéses tartalmainak védelme.

Kiadói példák

Az Oxford University Press 12 hónap embargóidőt határoz meg a tudományos, technológiai és orvostudományi, 2 év embargóidőt a bölcsészettudományi cikkekre vonatkozóan. A Springer hagyományos előfizetésen alapuló folyóiratai esetében a posztprintek 12 hónappal az első online megjelenést követően archiválhatók. Az Elsevier honlapján feltüntetett kiadói politika szerint a posztprintek nullától egészen harminchat hónapig terjedő embargóidőn belül elhelyezhetők a repozitóriumban, folyóirattól függően. További kikötés, hogy a kiadónál megjelent közleményre az elfogadott kézirat “pdf” fájl elején vagy egy külön címlapon lehetőség szerint “DOI” linkkel együtt kell hivatkozni. A kiadói változatok feltöltését a legtöbb esetben tiltják. Ezen kiadók egyike sem engedélyezi az előfizetett folyóiratokban megjelent kiadói változatok archiválását. Ez a ReserachGate-en és az Academia.edu-n történő megosztásukra is vonatkozik, amiről az Elsevier ír is a saját honlapján.

A repozitóriumok szerepe és megítélése tudomány- és szakterületenként eltérő lehet. Ugyanakkor a teljes szövegű hozzáférés legális biztosítása egyértelműen támogatja a tudományos diskurzusok felélénkülését és fejlődését, éppen ezért hasznos mérlegelnünk a repozitóriumok használatának előnyeit.

Felhasznált források:

https://academic.oup.com/journals/pages/open_access/oxford_open_faqs#twelve
https://www.elsevier.com/about/open-science/open-access
http://www.lib.uni-corvinus.hu/content/open_access_tipusai
https://openscience.hu/hu/zold-ut
https://openscience.hu/hu/kiemelt-ajanlatok/repozitoriumok
https://openscience.hu/kiadoi-szerzodesek
https://openscience.hu/hu/gyikhttps://openscience.hu/sherparomeo-lista
https://openscience.hu/felelosseghttp://www.sherpa.ac.uk/romeo/index.php
http://www.sherpa.ac.uk/romeo/faq.php?la=hu&fIDnum=%7C&mode=simple#content
https://www.u-szeged.hu/dokint/publikalas/repozitoriumok

Hozzászólás

Proudly powered by WordPress | Theme: Baskerville 2 by Anders Noren.

Up ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar