Tudnivalók a kiadói open accessről

Olvasási idő: 4 perc

Az Open Access Mozgalom létrejöttét és célját egy korábbi blogbejegyzésben mutattuk be, akkor már utaltunk arra, hogy a mozgalom hatására a hagyományos folyóiratok mellett megjelentek az úgynevezett open access folyóiratok is.

Az ezekben történő publikálás módját nevezzük kiadói open access-nek.

Az open access folyóiratok típusai

Az open access folyóiratok abban különböznek az előfizetéses periodikáktól, hogy olvasóik számára ingyenesen biztosítják a publikációk elérését. A szakirodalom háromféle folyóirat-modellt különböztet meg: a platinum/gyémánt, a gold/arany és a hibrid.

Platinum vagy gyémát open access folyóiratok esetében a folyóirat és a benne megjelent cikkek a szerző és felhasználó számára egyaránt ingyenesek.

A gold open access folyóiratokban történő publikálás díjköteles, ilyenkor a szerző (vagy az intézménye) cikkeljárási díjat fizet a folyóiratnak (ezáltal a kiadónak) a közlemény megjelentetésért. A cikkeljárási díjat angolul Article Processing Charge-nak (APC) nevezik. Magyarul többféle fordítása létezik: közzétételi díj, közlési díj, kiadási költség, publikálási költség. Mivel ez egy magasabb összeget szokott jelenteni, ezért a szerzőknek érthető módon az esetek nagy részében nem áll rendelkezésükre annyi saját forrás, hogy önállóan fizessék ki ezeket a díjakat. Éppen ezért az egyetemek és kutatóintézetek egyre több helyen (a folyóiratok előfizetési díjaihoz hasonlóan) a saját költségvetésükbe igyekeznek beépíteni az open access költségeket.

Open access, vagyis nyílt hozzáférésű cikkeket hibrid folyóiratokban is meg lehet jelentetni. Ezek a folyóiratok hagyományosan előfizetéses üzleti modellen alapulnak, de a szerzők kifizethetik a cikk open access megjelentetéséhez szükséges APC díjat.

Az open access publikációk finanszírozási lehetőségei: az új hullám

A Max Planck Digital Library munkatársai által készített jelentés volt az első olyan elemzés, amire nemzetközi szinten felfigyeltek. A tanulmány felhívja a figyelmet a fenti, a tudomány és a gazdaság számára egyaránt tarthatatlan állapotra. Meggyőző kimutatásokkal és érvekkel támasztották alá azt is, hogy az előfizetési költségek egyidejű megszüntetése vagy rendszeres átalakítása révén fedezni tudnák az APC díjakat, így megszűnne a kétszeri fizetés ugyanazért a tartalomért.

A teljes open access publikálásra történő átállás megoldása az úgynevezett átmeneti szerződések kötése lehet. Ezeknek a szerződéstípusoknak angolul transitional, offset, read and publish a megnevezésük. Céljuk, hogy a megállapodásokban az előfizetési és az APC díjak együttesen szerepeljenek, így elkerülve a korábban említett double dipping-et és támogatva az open access cikkek számának növekedését.

Ez a kompenzációs modell ugyan még nem jelent végleges megoldást, de legalább elindítja azt a folyamatot, ami hozzájárul a hagyományos konstrukciókon alapuló szerződések és az előfizetési összegek újra gondolásához, megakadályozza az előfizetési költségek növekedését és növeli a nyílt hozzáférésű tartalmakat.

A PTE Egyetemi Könyvtár Read&Publish szerződése

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) hazai konzorcium résztvevő intézményeként – más hazai felsőoktatási és kutatóintézetekhez hasonlóan – a Pécsi Tudományegyetem is tagja annak a szerződésnek, amelyet az EISZ a Springer Nature kiadóval kötött. A megállapodás értelmében intézményünk levelező szerzőinek 2019-ben elfogadott cikkei open access módon fognak megjelenni a kiadó Springer, hibrid folyóirataiban, melynek APC költségeit a konzorciumi szerződés fedezi.

A szerződés read and publish jellege miatt nemcsak az open access cikkek publikálását teszi lehetővé, hanem több mint 2000 Springer folyóiratban megjelent hagyományos úton előfizetett tartalomhoz is hozzáférést biztosít.

A folyamat szerzői szemszögből

A levelező szerző szempontjából a publikálás menete nem sokban változott. Miután kiválasztotta a kutatási területének megfelelő folyóiratot, beküldi a kéziratot a szerkesztőséghez. Az elfogadott kéziratról érkezett visszaigazoló e-mailben a szerző egy linket talál, ami elvezeti a My Publication online platformra. (A My Publication-ről itt lehet többet megtudni). A szerző a belépést követően értelemszerűen ellenőrzi és kitölti a szükséges adatokat, ahol már az open access opció automatikusan be van állítva. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a megfelelő támogató intézmény nevét válassza ki, PTE-s szerző esetén a University of Pécs (Hungary) megnevezéssel. Igénylése ezután – egy online adminisztrációs felületen – jut el könyvtárunk munkatársaihoz, akik a következő szempontok figyelembevételével azonosítják és ellenőrzik a levelező szerző adatait:

  • A publikáció levelező szerzője közalkalmazotti – vagy doktori iskolás hallgatóként hallgatói – jogviszonyban áll a Pécsi Tudományegyetemmel (továbbiakban: PTE).
  • A kéziraton a levelező szerző PTE-s intézményi affiliációt szerepeltet.
  • Az igényt benyújtó szerző PTE-s intézményi hozzárendeléssel rendelkezik a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT).

Amennyiben a levelező szerző jogosult a támogatásra, a könyvtár munkatársai engedélyeztetik a cikk open access megjelenését, amiről a szerzőt e-mailben tájékoztatják.

A publikáció beküldése előtt a levelező szerzőknek érdemes tájékozódniuk arról, hogy megfelelnek- e a fentebb leírt kritériumok mindegyikének, valamint, hogy kéziratuk eleget tesz-e a támogatásra jogosult publikációtípusoknak, amik a következők: research article, review article, brief communication, continuing education. Míg az első három kategória a legtöbb tudományterületen ismerős és megfeleltethető a szakcikkre, összefoglaló cikkre és a rövid közleményre, addig az utolsó inkább az orvostudományokban kutató szerzők számára releváns cikktípust jelenti.

A közleményeket folyóiratoktól függően CC BY és/vagy CC BY-NC licenszekkel jelölik, amik meghatározzák, hogy az olvasó milyen további módon használhatja a cikkeket.

Tájékoztató a Creative Commons licenszekről

Szerzőink figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy a szerződés nem tartalmazza – így intézményünk nem tudja finanszírozni – a Color- és Offprints-ek plusz költségeit.

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Open Access Publishing Irodájának munkatársai már a kézirat beküldése előtt segítenek eligazodni a választható folyóiratok között, válaszolnak az adminisztrációval kapcsolatos és az open access-ről feltett kérdéseikre e-mailben, telefonon vagy személyesen is.

Elérhetőségeink:

Fekete Rita PTE EK TK, Oktatás- és Kutatástámogató Osztály fekete.rita@lib.pte.hu 28042-es mellék
Fölkerné Csernyik Rita PTE EK TK, Oktatás- és Kutatástámogató Osztály csernyik.rita@lib.pte.hu 28029-es mellék

 

Forrás, felhasznált irodalom:

Dér Ádám: EISZ szakmai nap – Open Access Alapok
Dér Ádám: Könyvtári és konzorciumi kezdeményezések az Open Access átállás elősegítése érdekében
EISZ Titkárság: A big dealek ideje lejárt: az Open Access-re való áttérés fontosságáról
EISZ Titkárság: Open Access megállapodás a Springer Nature kiadóval
Open access agreement for Hungarian authors
Ralf Schimmer,Kai Karin Geschuhn, Andreas Vogler: Disrupting the subscription journals’ business model for the necessary large-scale transformation to open access: A Max Planck Digital Library Open Access Policy White Paper

Hozzászólás

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar