Szeretnéd jobban kiismerni magadat a publikálás világában? Egyre többször hallod az open access kifejezést, de nincs időd elmélyülni a megismerésében?
Cikksorozatunk célja, hogy rövid, átfogó és érthető módon mutassa be számodra az Open Access Mozgalom előzményeit és célját, felhívja a figyelmet a predátor folyóiratok jelentette veszélyre, valamint megmutassa, hogy könyvtárunk milyen támogató szolgáltatásokat biztosít számodra!
Folyóiratkrízisből alternatív megoldások
Összességében folyóiratkrízisnek szokás nevezni azt a jelenséget, amelynek kezdetei az 1960-as évekre vezethetők vissza. A krízis kialakulásának egyik meghatározó eleme a folyóiratok árának növekedése volt. A megemelkedett előfizetési díjak következtében olyan nehézségekbe ütköztek az előfizető intézmények és azok kutatói, illetve szerzői, ami arra késztette őket, hogy az egyszerűbb publikálás érdekében alternatív megoldásokat találjanak. Az Open Access Mozgalom úttörői a folyóirat előfizetések megszüntetésében és az ingyenes tartalmak előállításában látták a potenciált.
Az Open Access Mozgalom pillérei
Az Open Access Mozgalomnak két közismert pillére létezik. Az egyik Paul Ginsparg részecskekutató fizikus nevéhez fűződik, akit a legtöbben az open access atyjaként emlegetnek. Ginsparg és szerzőtársai körében már az 1980-as években bevett gyakorlat volt a publikálásra szánt kéziratok megosztása. Eleinte e-mailben továbbították egymásnak a tudományos eredmények közlésre szánt szövegeit. A könnyebb tárolás, elérhetőség, valamint visszakereshetőség érdekében 1991-ben a Los Alamos National Laboratory falai között Ginsparg létrehozta az akkor még xxx-re keresztelt archívumot vagy, ahogy ma az open access szakirodalom hívja: repozitóriumot. 2001-ben Ginsparg a Cornell Egyetem munkatársa lett és „tovább vitte” magával a ma már jól ismert, arXiv-re keresztelt preprint-szervert. Az arXiv-ra kezdetben fizikai, később csillagászati, matematikai, számítástechnikai, biológiai, pénzügyi és statisztikai témájú publikációk lektorálás nélküli változatai kerültek fel. Tudományos lektorálási munkát ugyan nem végeznek az oldal üzemeltetői, de moderátorként igyekeznek kiszűrni az oda nem illő, nem tudományos közleményeket. A repozitóriumban egyaránt helyet kapnak azok a publikációk, amelyek a feltöltést követően lektorálva is megjelentek neves szaklapokban, és azok a kéziratok is, melyek sosem kerültek kiadói gondozásba. Akit az Open Access Mozgalom élharcosának története bővebben is érdekel, ebből a cikkből sok más érdekességet is megtudhat.
A másik pillére az a három állásfoglalás, amelyek azzal a céllal születtek, hogy támogassák az Open Access Mozgalom eszmeiségét és azt a publikálási modellt, ami kedvező hatást gyakorol a tudományos folyóirat-kiadásra. A Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés 2001-es állásfoglalása, valamint a 2003-as Bethesda és a Berlini Nyilatkozat megfogalmazta az open access publikálás gyakorlati megvalósulásának alapjait, a dokumentumokat aláíró intézmények pedig csatlakoztak a Paul Ginsparg és még néhány open access úttörő által indított kezdeményezéshez.
Az open access megvalósulását tehát egyrészt a korábban említett, a kéziratok archiválása miatt létrehozott repozitóriumokban, másrészt azokban az – akkor még alternatív folyóiratoknak nevezett – kiadványokban látták, melyek a felhasználók számára ingyenesen hozzáférhető tartalmakat biztosítanak.
De mi is a tulajdonképpeni célja a Mozgalomnak?
Az Open Access Mozgalom meglehetősen összetett, néhány mondatban nehezen definiálható témakör, ugyanakkor nagyon fontos része a tudományos kommunikáció paradigmaváltásának. Olyan eszmeiséget követ, ami egészen új alapokra helyezi a kutatók közötti együttműködést és a publikációk közlését.
A 2013-as Open Access Hétre készült kisfilm jól összefoglalja az OAI lényegét
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=0GbXjWLKqG0
Az Open Access Initiative (OAI) vagyis a Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés kimondja, hogy az internetnek köszönhetően nincs technikai akadálya annak, hogy a tudományos ismereteket korlátozás nélkül szabadon elérhetővé tegyék. További céljai közt szerepel a kutatási eredmények „közös vagyonként” történő kezelése. A tudás megosztásával az esélyegyenlőség megteremtése és a tudomány gyorsabb fejlődésének elérése a végcél.
Hogyan hat mindez a publikálásra?
Az Open Access Mozgalom alapjaiban gyakorolt hatást a folyóirat-kiadásra. A repozitóriumok terjedése mellett létrejöttek azok a tudományos, lektorált open access folyóiratok, melyek a felhasználói oldalról ugyan ingyenes tartalmakat biztosítanak, de a publikáló szerzők számára díjkötelesek. Az open access publikálási modell hosszú távon a hagyományos publikálási modellen alapuló, előfizetéses folyóiratok elhagyásával képes azokat az eredményeket produkálni, melyeket a támogatói megfogalmaztak. Az open access gyakorlati megvalósításáról és hátráltató tényezőiről érdemes a következő videó megnézésével tájékozódni.
Dér Ádám: Open Access: a gyakorlati megvalósítást elősegítő és hátráltató tényezők
Forrás: https://kshkonyvtar.videotorium.hu/hu/embed/19293
Mi az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
szerepe mindebben?
Az Open Access Mozgalom még ma is aktív és folyamatosan változik. A mi feladatunk, hogy a szakirodalom nyomon követésével szerzőink számára folyamatosan naprakész információkat nyújtsunk ezekről a változásokról. Továbbá, hogy finanszírozó intézményként támogassuk szerzőink cikkeinek open access úton történő megjelenését.
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Open Access Publishing Irodájának munkatársai a lehetőségeikhez mérten igyekeznek eleget tenni ezeknek az igényeknek. Kérdéseiteket e-mailben, telefonon vagy személyesen is feltehetitek a következő elérhetőségeken.
Cikksorozatunk folytatásában bemutatjuk az Open Access Mozgalommal szinte egy időben életre kelt predátor kezdeményezéseket, melyek nemcsak a szerzők szakmai megítélésére, hanem a tudomány egészére veszélyforrást jelentenek.
Ha folyamatosan szeretnél a könyvtár híreiről, szolgáltatásairól tájékoztatást kapni, iratkozz fel hírleveleinkre!