A publikálásban legfőbb csapdát jelentő predátor kezdeményezések kialakulását kétségkívül az Open Access Mozgalom idézte elő, melynek előzményeit és lényegét cikksorozatunk előző részében mutattuk be.
Míg korábban a felhasználó fizetett az előfizetésekért, az open access publikációk megjelentetésért a szerzőknek kell fizetniük. Ez jó alapot biztosított ahhoz, hogy a cikkek befogadását követően, de még a kiadásuk előtt nagyobb összeget kérjenek el a gyanútlan, sokszor tapasztalatlan szerzőktől anélkül, hogy a folyóiratok szerkesztőségei bármilyen érdemi munkát fel tudnának mutatni.
Könyvtárunk az Akadémiai Kiadóval kötött szerződés keretében megbízható open access publikálási lehetőséget kínál. A tudományos eredményeid magas presztízsű folyóiratokban jelennek meg, ezáltal még inkább jelen lehetsz a tudományos közéletben.
Mik azok a predátor kezdeményezések?
Predátor kezdeményezés azoknak a kiadóknak, folyóiratoknak, konferenciáknak és egyéb tudományos vagy áltudományos tevékenység köré épülő szerveződéseknek az összefoglaló megnevezése, melyek valamilyen érdek mentén próbálják rávenni a gyanútlan szerzőket a publikálásra vagy konferencia-részvételre. A kezdetben elsősorban anyagi haszon miatt létrejött kiadók és folyóiratok mára sokkal kifinomultabb szempontok szerint dolgoznak. Létezik folyóirat, melynek szerkesztőbizottsági tagjai minél gyorsabban szeretnének előléptetéshez jutni, emiatt létrehoztak egy olyan folyóiratot, ahol szerzőtársaikkal egymást hivatkozzák. S olyan esetről is tudhatunk, mikor az emberek egészségével játszadozva eredmények hamisításával próbáltak új gyógyszert bevezetni, eladhatóvá tenni. A mára intézményesült csoportosulások tevékenységének számos jellemzője van, melyek ismeretében bárki elkerülheti, hogy áldozatul essen nekik.
Jeffrey Beall, a predátor folyóirat-kiadás névadója 2000-től 2018 márciusáig a University of Colorado Denver, Auraria Library docense és könyvtárosa volt. Elmondása alapján 2008-2009 között figyelt fel először a predátor kezdeményezésekre, amikor a habilitására készült. Ebben az időszakban mindamellett, hogy tudatosan kutatta a potenciális folyóiratok címeit, ahol publikálhat, számos kéretlen spam üzenetet kapott kétes eredetű folyóirat-szerkesztőségektől. Beall hasonlóságot és tendenciát vélt felfedezni az e-mailekben, amelyeket hamar elkezdett archiválni. 2009-ben létrehozott blogján – ahol a „potenciális, lehetséges és valószínűleg predátor folyóiratokat és kiadókat” gyűjtötte – kezdetben csak 18 folyóirat szerepelt, de ez a szám alig néhány év alatt 923-ra emelkedett. A 2017 januárjában megszűnt oldalon predátor kiadók és folyóiratok, megtévesztő folyóiratok (hijacked journal) és félrevezető mutatószámok (misleading metrics) szerepeltek. A frissített tartalom jelenleg a Beall’s List of Predatory Journals and Publishers cím alatt érhető el.
Ne becsüljük alá a predátor kezdeményezéseket! A Journal of Korean Medical Science tanulmánya szerint a ragadozó folyóiratokban publikált cikkek száma négy év alatt (2010-2014) 53 ezerről 420 ezerre nőtt; a folyóiratok cikkenként pedig átlagosan 178 dollárt zsebeltek be. A folyóiratok hamis mutatószámokkal „büszkélkednek”, impakt faktoruk nem hivatalos, a tudományos minőségre vonatkozó kritériumoknak nem felelnek meg. Megbízható impakt faktor-adatokat könyvtári honlapunk szolgáltat számodra.
Mi megbízható, járt utat ajánlunk!
Az Akadémiai Kiadó a 19. század óta a hazai tudományos könyv- és folyóirat-kiadás egyik meghatározó szereplője. Folyóiratai nemzetközi szinten is elismertek – a 38 hazai impakt faktorral rendelkező folyóirat közül 22 a Kiadó gondozásában jelenik meg. A folyóiratok szerkesztői és szerzői a világ minden részéről képviseltetik magukat.
Az Akadémiai Kiadó és a Pécsi Tudományegyetem között létrejött open access licensz-szerződés keretében egyetemünk átvállalja a publikáció open access úton történő megjelentetésének a költségeit. Térítésmentesen idén még 33 cikk publikálására van lehetőségünk. Az Open Access munkacsoport feladata, hogy a beérkező publikációs igényeket elbírálja, a könyvtári Open Access Publishing Iroda pedig folyamatosan tartja a kapcsolatot a Kiadóval, a szerzőkkel, és válaszol a technikai jellegű kérdésekre.
Kiknek érdemes jelentkezni és hogyan indul a folyamat?
- A PTE PhD hallgatóinak, vagyis azoknak a pályakezdő kutatóknak, akiknek impakt faktor és/vagy Q értékkel rendelkező folyóiratokban kell publikálniuk.
- A PTE oktatóinak és kutatóinak, akik aktív publikációs tevékenységet folytatnak, és akik tudományos munkásságának megítélésében számít a nívós folyóiratokban megjelent kutatási eredmények száma.
Nem kell mást tenned, mint
1. kiválasztani a szakterületednek megfelelő folyóiratot,
2. beküldeni a kéziratodat a folyóirat szerkesztőséghez, majd
3. a közlésre elfogadott kézirattal pályázni.
Igénylésed elbírálásához szükségünk lesz a kéziratot befogadó visszaigazoló levélre vagy e-mailre, a kéziratra és az Open Access Publishing Iroda menüpontja alatt található kitöltött űrlapra, valamint – kizárólag hallgató esetén – egy 30 napnál nem régebbi hallgatói jogviszony igazolásra. A döntés 3 héten belül megszületik.
Következő cikkeinkben ismertetjük a részletes ügymenetet, tippeket ajánlunk ahhoz, milyen könyvtári szolgáltatásokat vehetsz igénybe, ha a publikálás témakörébe szeretnéd magad jobban beleásni, és tudományterületenként sorra vesszük, mely folyóiratokban ajánlunk idén nyílt hozzáférésű megjelenést.
Ha folyamatosan szeretnél a könyvtár híreiről, szolgáltatásairól tájékoztatást kapni, iratkozz fel hírleveleinkre!