Az álhírekről tényszerűen 1. rész.

Olvasási idő: 3 perc

Utánajártunk az interneten terjedő álhíreknek. Könyvtárunk több fórumon is felhívja a figyelmet a dezinformáció veszélyeire. 4 részes sorozatunkban megmutatjuk, milyen módszerekkel próbálják megvezetni a gyanútlan olvasókat.

Először fontos tisztázni, hogy mi a hír. A hír műfaji sajátossága, hogy alapesetben 6 kérdéssel kapcsolatosan tudósít. Kivel, mi történt, mikor, hol, hogyan és miért. Egy minőségi sajtótermék elkülöníti a hírt és a véleményt. Egy hír nem használ értékelő jelzőket, nincsenek benne érzelmi töltetű szavak. Az újságíró személye, benyomásai, véleménye nem jelenik meg. Egy hírnek nincsen semmilyen „hátsó szándéka” (politikai, üzleti stb.). Célja a világos, tényalapú tájékoztatás.

Az álhírek lehetnek teljes egészében kitalációk. A Hitelfórum egy jellemzően kamuhíreket közlő oldal.


https://hitelforum.hu/tobb-tizezret-szazezret-kaphatsz-ajandekba-ha-itt-kered-soha-nem-kell-visszafizetned-egy-lehetoseg-amirol-csak-a-magyarok-1-a-tud-pedig-tenyleg-barki-elhet-vele-a-poszt-oriasi-erdeklodest-valt/


 A hír kamu, de viccnek szánják. Ilyen álhíroldal pl: a Hírcsárda. https://hircsarda.hu/2011/12/01/a_nap_kepe_filmszerepet_kapott_navrasics_tibor/

Árulkodó jelek, hogy egy hír valójában kamu:

  • Halmozott írásjelek.
  • Helyesírási hibák.
  • Megosztást kérnek.
  • A linkek nem működnek.
  • Nincs a cikknek szerzője.
  • Csodaszereket ajánló hirdetéseket tartalmaz az oldal.
  • Valótlan nevek és intézmények szerepelnek a cikkben.
  • Pontatlan hivatkozások.
  • Hamis források, adatok.

Álhírek közé sorolunk olyan híreket is, amelyek egy meghatározott cél érdekében a történteket nem tényszerűen mutatják be. Az események bizonyos elemeit kihangsúlyozzák, más elemeit részben vagy teljesen elfedik. Álhír az is, ha egy cikket újraközölnek, időszerűnek próbálnak beállítani. Az álhírek többségének fő motivációja a politikai mesterkedés vagy a pénzszerzés, de nem mindegyiké! Az alábbi infografika az álhírek leggyakoribb típusait és azok motivációját mutatja meg. 

 

Az alábbi kérdések segíthetnek eldönteni, hogy a hír valós-e vagy sem.

  • Ki a cikk szerzője és milyen témákról szokott írni? Hozzáértő a szerző?
  • Mikori a cikk? Időszerű még?
  • A cikk címe és a tartalom összhangban van?
  • Kattintásvadász, félrevezető a cím?
  • Milyen az oldal nyelvezete?
  • Ijesztő? Felháborító? A cikk írója stílusával vajon szándékosan bizonyos érzelmeket akar kiváltani az olvasóból?
  • Elfogult a cikk? Biztos, hogy korrekt és teljes képet ad?
  • A cikkben említett adatok és hivatkozások pontosak és visszakereshetőek?
  • Mennyire megbízható az adott lap a témában?

Előfordul, hogy egy újságíró nem járt utána alaposan a témának és mégis megjelenik egy hír, amit aztán más oldalak is átvesznek. Ezek az esetek általában egy csúsztatásból indulnak, amit felkap a bulvársajtó. Ilyen példa a finn kormány munkaidőcsökkentő terve. A tanulságos eset részleteit érdemes elolvasni:
https://index.hu/gazdasag/2020/01/07/az_egesz_vilagsajtot_bejarta_a_hir_hogy_finnorszagban_4_napos_munkahetet_akarnak_bevezetni._totalis_kamu_volt_az_egesz/

Az alábbi kérdések segíthetnek eldönteni, hogy egy híroldal megbízható-e vagy sem.

  • Elkülöníti a hírt és a véleményt?
  • Közöl álhíreket?
  • Ad megtévesztő címeket egyes cikkeinek?
  • Ha hibát vét, akkor helyreigazít?
  • Megnevezi a tartalomalkotók felelősét?
  • Megnevezi a tulajdonosát?
  • Megjelöli, világosan elkülöníti a hirdetéseket?

A hamis hírek kiszűrése olykor egyszerű máskor jóval nehezebb. Ha valami gyanússá válik, akkor mindenképpen rá kell keresni legalább még egyszer. Érdemes több forrásból tájékozódni. Különösen fontos a mérlegelés, ha egy cikk olvasása után egzisztenciális vagy egészségügyi döntést hoz az ember. Egy bulvárlap életmód tanácsai és nevelési tippjei nem biztos, hogy kellően megfontoltak, átgondoltak. Nagyon sok cikk és tudományosnak látszani akaró írás valójában egy terméket akar értékesíteni. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a gyártót, az alkotóelemeket, az összetevőket, összehasonlítani az árakat. Rákeresni a vásárlói véleményekre. Sokszor egy csalást, álhírt józan ésszel,  figyelmes olvasással és egy új keresés lefuttatásával fel lehet ismerni.

A témában a következő oldalakat ajánljuk:

 

 

Hozzászólás

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar