Egyetemistaként sokféle kihívással találkozhatunk a tanulmányaink során. Beadandókat írunk, vizsgákra készülünk, referálunk, szakirodalmat keresünk, tudományos adatbázisokban próbálunk eligazodni, és közben egyre több olyan digitális eszközökkel, szoftverekkel és fejlesztésekkel találkozunk, amelyek néhány éve még egyáltalán nem tartoztak a mindennapi tanulás részéhez. Nem könnyű minden területen magabiztosnak lenni, különösen akkor, amikor az egyetemi követelmények mellett azt is meg kell tanulnunk, hogyan tanuljunk hatékonyabban.
Manapság már szinte a csapból is a mesterséges intelligencia és annak különböző felhasználási lehetőségei folynak. Az egyetemi és tudományos életben pedig szinte megkerülhetetlen, hogy találkozzunk vele. Egyre több olyan eszköz jelenik meg, amely valamilyen módon támogatni tudja a tanulást, a kutatást, az információkeresést és az írást. Mire azonban megismernénk és megszoknánk egy új alkalmazást, máris megjelenik egy újabb, gyorsabb vagy több lehetőséget kínáló megoldás. A technológia rohamtempóban változik, miközben az idegrendszerünk sem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni minden újdonsághoz.
Ez önmagában is megterhelő lehet. Nem egyszerű eligazodni a rengeteg lehetőség között, és még nehezebb eldönteni, hogy egy adott eszköz valóban segíti-e a munkánkat. Különösen igaz ez a mesterséges intelligenciára. Mit bízhatunk rá? Mikor érdemes segítségül hívnunk? Hogyan fogalmazzuk meg úgy a kérdéseinket, hogy valóban használható választ kapjunk? És ami talán még fontosabb: hogyan ellenőrizzük a kapott információkat, és mikor kell különösen óvatosnak lennünk?
Az, hogy valaki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát, még nem jelenti azt, hogy tudatosan és a lehető leghatékonyabban használja azt a tanulás vagy a kutatás során. A mesterséges intelligencia számos feladatban segítségünkre lehet, de nem helyettesíti a kritikus gondolkodást és a forráskritikát. Az információs műveltség elengedhetetlen. A kapott válaszokat érdemes fenntartással kezelnünk, hiszen pontatlanságok és úgynevezett „hallucinációk” is előfordulhatnak. Éppen ezért legalább annyira fontos megtanulni jól használni ezeket az eszközöket, mint azt, hogy mikor ne bízzunk meg feltétel nélkül az általuk adott válaszokban.
És persze nem csak a mesterséges intelligencia használata jelenthet kihívást.
Minden egyetemista életében eljön az a pillanat, amikor a szakdolgozat már nem halogatható tovább. Amikor már nem elég azt mondani, hogy majd holnap foglalkozunk vele. Hirtelen fontos lesz, hogy milyen témát válasszunk, hogyan szűkítsük le a kutatási területet, milyen kérdésre keressük a választ, és egyáltalán: hol találjuk meg azokat a hiteles forrásokat, amelyekre szükségünk lesz?
A szakirodalom keresése is komoly feladat lehet. Nem mindig egyszerű megtalálni a megfelelő keresési kulcsszavakat, tárgyszóláncokat, ismerni a keresési taktikákat, eligazodni a tudományos adatbázisokban, kiválasztani a releváns találatokat, majd eldönteni, hogy egy-egy forrás valóban használható-e a saját kutatásunkhoz. A megtalált szakirodalom feldolgozása, rendszerezése és megfelelő hivatkozása pedig újabb feladatokat jelent. Könnyű elveszni a részletekben, és elsőre bonyolultnak tűnhet az egész folyamat.
A szakdolgozat megírásában az írástechnika is fontos szerepet játszik. Nem mindegy, hogyan épül fel a dolgozat, mennyire követhető a gondolatmenet, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a fejezetek és alcímek, illetve mennyire érthetően fogalmazzuk meg azt, amit közölni szeretnénk. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban is segítséget jelenthet: például az ötletelésben, a fejezetek és alcímek kialakításában vagy egy logikusabb szerkezet megtervezésében. Ugyanakkor itt is fontos az etikus használat, a saját gondolatok megőrzése és az általunk felhasznált információk ellenőrzése.
A szakdolgozat azonban csak egy a sok egyetemi feladat közül.
A szemináriumokon gyakran kell előadást vagy referátumot tartanunk. Egyesek számára ez természetes helyzet, másoknak azonban komoly kihívást jelenthet, különösen akkor, ha az érettségi óta kevés alkalmuk volt arra, hogy nagyobb közönség előtt beszéljenek, vagy mások előtti szorongással küzdenek. Egy szóbeli beszámolóra való felkészülés során nemcsak azt kell tudnunk, hogy mit szeretnénk elmondani, hanem azt is, hogyan adjuk át úgy az információt, hogy az előadás követhető, érthető és érdekes legyen.
A szóbeli előadás pedig nem ér véget a szemináriumi terem ajtajában. Az egyetemi tanulmányok fontos része a szakmai kommunikáció, és a szakdolgozat megvédésekor is szóban kell bemutatnunk a munkánkat. Ilyenkor nemcsak a dolgozat tartalmát kell ismernünk, hanem azt is be kell tudnunk mutatni, hogy elsajátítottuk a szakmai gondolkodásmódot és a tudományterületünkön alkalmazott különféle módszertani ismereteket.
És miközben mindezeket próbáljuk teljesíteni, könnyű megfeledkezni arról, hogy a tanulás nem csak feladatokból és követelményekből áll.
Sokszor egyszerre szakad ránk minden. Közeledik egy beadandó határideje, készülni kell egy vizsgára, közben pedig már a következő feladat is ott van a láthatáron. Ilyenkor előfordulhat, hogy a kitűzött cél olyan távolinak tűnik, hogy nehéz megtenni az első lépést. Halogatunk, elfáradunk, elveszítjük a motivációnkat, vagy egyszerűen csak azt érezzük, hogy már nincs több energiánk. Mindennek a mentális egészségünk látja kárát.
Az is előfordulhat, hogy nem bízunk eléggé magunkban, amikor a teljesítménykényszer visszavág. Megkérdőjelezzük, hogy képesek vagyunk-e teljesíteni az elvárásokat, vagy azt, hogy egyáltalán van-e értelme annak, amit tanulunk. Néha nehéz meglátni, hogyan kapcsolódik össze az aktuális vizsga, beadandó vagy egyetemi kötelezettség a jövőnkkel. Ilyenkor könnyen érezhetjük úgy, hogy egyedül maradtunk a problémáinkkal.
Pedig a tanulásnak ez a része is fejleszthető.
Tanulható, hogyan tudunk hosszabb ideig koncentrálni, hogyan alakíthatunk ki számunkra működő tanulási szokásokat, hogyan küzdhetünk meg a halogatással, és milyen módszerekkel tarthatjuk fenn a motivációnkat. Nincs egyetlen, mindenki számára tökéletes tanulási stratégia, de érdemes megismerni a különböző lehetőségeket, és megtalálni közöttük azt, amelyik a saját helyzetünkhöz és személyiségünkhöz a leginkább illeszkedik.
Mindezekhez pedig nem feltétlenül kell egyedül megtalálnunk a megoldást!
A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont nemcsak információforrásként és tanulási térként, hanem támogató partnerként is jelen van a hallgatók életében.
Ezért indítottuk el tanulástámogató workshopjainkat. Célunk, hogy olyan gyakorlati tudást és módszereket kínáljunk a hallgatóknak, amelyek az egyetemi élet számos helyzetében közvetlenül hasznosíthatók. Legyen szó témakutatásról, szakdolgozatírásról, a mesterséges intelligencia tudatos használatáról, szóbeli előadásokra való felkészülésről vagy éppen a hatékonyabb tanulásról – mi segítünk.
A cél nem az, hogy mindenre kész válaszokat adjunk, hanem hogy támogassuk a hallgatókat abban, hogy önállóbban, tudatosabban és magabiztosabban tudjanak eligazodni a tanulás, a kutatás és az egyetemi követelmények világában.
Mert lehet, hogy egy tudományos adatbázis elsőre bonyolultnak tűnik, lehet, hogy a szakdolgozat eleinte átláthatatlan feladatnak látszik. Lehet, hogy egy előadás megtartása előtt izgulunk, vagy éppen azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá egy régóta halogatott feladathoz. És az is lehet, hogy egyszerűen csak szeretnénk jobban csinálni azt, amit már eddig is csináltunk.
Miről szóltak az eddigi alkalmak?
A workshop-sorozat eddigi alkalmai három fő témára épültek:
- Témakutatás MI segítségével
A résztvevők megismerkedtek az információs műveltség jelentőségével, a hatékony kérdésfeltevés és a kutatást támogató promptolás alapjaival, valamint az MI-alapú kutatástámogató eszközök lehetőségeivel, korlátaival és az etikus használatának alapelveivel.
- Hogyan írj szakdolgozatot?
A foglalkozás a témaválasztástól a kutatási kérdések megfogalmazásán, a dolgozat felépítésén és a források kezelésén át egészen a hivatkozásig és a plágium elkerüléséig segítette a hallgatókat a tudományos írás folyamatában.
- Halogatás, motiváció és tanulási stratégiák
Ezen az alkalmon a halogatás és a motivációvesztés okai, a tanulással és a teljesítménnyel kapcsolatos belső félelmek, valamint a hatékony és hosszú távon fenntartható tanulási szokások kerültek középpontba.
Kiknek ajánljuk?
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tanulástámogató workshopok nem csak egyetlen hallgatói csoport számára hasznosak. Az alkalmakon BA-s és MA-s hallgatók mellett a szakirányú továbbképzésben tanuló hallgatók is részt vettek. Mindenkinek bátran ajánljuk, hiszen a gyorsan változó világ és a folyamatosan átalakuló munkaerőpiaci elvárások mellett a tanulási és kutatási készségek fejlesztése minden életszakaszban fontos szerepet játszik.
A workshopokat különösen azoknak ajánljuk, akik:
- szeretnének hatékonyabban forrásokat keresni,
- tudatosabban használnák a mesterséges intelligenciát,
- bizonytalanok a szakdolgozatírás első lépéseiben,
- szeretnék elkerülni a halogatást,
- eredményesebben teljesítenék az egyetemi feladatokat,
- magabiztosabban szeretnének előadni,
- vagy egyszerűen szeretnének jobban eligazodni a könyvtár és az egyetem által kínált tanulástámogató lehetőségek között.
Új témákkal is bővül a kínálatunk!
A pozitív tapasztalatok és a hallgatói visszajelzések alapján a tanulástámogató workshop-sorozatot a 2026/27-es tanév őszétől új témákkal bővítjük, hogy még több területen támogassuk a hallgatók egyetemi életútját és fejlődését.
A tervezett új alkalmak témái között szerepelnek:
- Előadás-kisokos
Kommunikációs és prezentációs készségek fejlesztése, felkészülés szóbeli beszámolókra, előadásokra és védésekre.
- Polctól az adatbázisig
Eligazodás a könyvtár fizikai és online szolgáltatásai között, katalógusok, adatbázisok és egyéb tanulástámogató felületek használata.
- Kutatás a közgyűjteményekben
Ismerkedés a könyvtárak, múzeumok és levéltárak kutatást támogató lehetőségeivel, különböző forrástípusok megismerése és felhasználása a kutatás során.
Érdemes figyelni a folytatást
A tanulástámogató workshopok bebizonyították, hogy a könyvtár nemcsak dokumentumokat és információforrásokat kínál, hanem aktív szerepet vállal a hallgatók tanulmányi sikerének támogatásában is. A gyakorlatorientált, személyes és interaktív alkalmaink célja, hogy az egyetemi feladatok a hallgatók számára ne akadályként, hanem átlátható, lépésről lépésre kezelhető folyamatként jelenjenek meg.
Ha szeretnél hatékonyabban tanulni, magabiztosabban kutatni, sikeresebben előadni, jobban hivatkozni vagy egyszerűen tudatosabban használni a könyvtári szolgáltatásokat, érdemes figyelned a következő workshopjainkat.
Találkozzunk a könyvtárban a következő alkalmak egyikén!
Leave a Reply