“A képregény nem egy műfaj, hanem sok” – interjú Dr. Maksa Gyulával

Olvasási idő: 3 perc

A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Kockák és buborékok címmel képregényfesztivált szervez a Tudásközpontban.

A május 15-i rendezvényen kortárs képregény kiállítás nyílik, workshopok várják a látogatókat; lesz képregénybörze, szabadulószoba, és előadások a témához kapcsolódóan. A program szervezésében a PTE Képregénytudományi Kutatóközpont (KTKK) nyújt szakmai támogatást. Dr. Maksa Gyulát, a kutatóközpont vezetőjét kérdeztük a központról és fesztiválról.

Mikor alakult a KTKK?

Hivatalosan 2017. decemberében hoztuk létre a PTE BTK Kari Tanácsülésének döntése alapján, a Társadalom és Médiatudományi Intézet keretei között, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken, ahol már több mint egy évtizede folyik a képregényekkel kapcsolatos tudományos munka. A központalapítás egy kortárs tendencia része: az utóbbi években szerte a világban hoztak létre hasonló műhelyeket. 

Mit kutattok?

A képregénymédia mindenféle megnyilvánulásait, kulturális változatait, történetét, társadalmi kommunikációs használatát, alkalmazási lehetőségeit. A Képregénytudományi Kutatóközpont célja egy olyan, nemzetközileg elismert tudományos központ kialakítása és működtetése, amely összefogja a hazai képregénytudományt, a képregénnyel kapcsolatos kutatásokat, hozzájárul a hazai képregényekkel foglalkozó szakemberek képzéséhez; szakirodalmi és képregényes gyűjtő és archiváló munkát végez, konferenciákat szervez, szakmai hátteret biztosít képregény-tanulmányozási kiadványoknak, valamint képregény-kiállításoknak.

A fesztiválon kívül hol lehet még veletek találkozni? 

Főként az Egyetemen. Minden szemeszterben hirdetünk Campus-kurzusokat, amelyek elérhetőek a PTE hallgatói számára, a nemzetközi hallgatók számára is, hiszen angol és francia nyelven is vannak kurzusaink. Évente rendezünk egy szakmai konferenciát, ez az idén Szegeden lesz. Több városban is voltak könyvbemutatóink – a KTKK a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány “Képregénytudomány” könyvsorozatának biztosít szakmai hátteret. Kiállításaink a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Re:public Projekt Terében szoktak lenni.

A fesztiválra mivel készültök?

A KTKK részéről főként Demus Zsófia vesz részt a fesztivál, pontosabban egy kortárs magyar képregénykiállítás, valamint elismert hazai alkotókkal megvalósítandó kerekasztal-beszélgetés szervezésében.

Hogy látod, van jövője a képregény műfajnak? Vannak új témák? Új hősök? Új megjelenési formák, stílusok?

A képregény nem egy műfaj, hanem sok. Az utóbbi közel két évszázadban a képregénymédia mindig formálódott, alakulásban volt – ezért is lehetett jövője. Ma sem tűnik ez másképp. A digitális képregények, az észak-amerikai webcomics, a frankofón BD numérique, a koreai webtoon régi-új műfajai is ennek az alakulásnak a megnyilvánulásai. Viszont az internet közege mellett a személyes találkozások terébe is helyeződnek a képregények: kiállítások, múzeumok, fesztiválok… De a nyomtatott kiadványokat tekintve is látszanak bizonyos tendenciák, ilyen a nyugati képregények esetében az önéletrajziság vagy éppen a képregényriportok, a grafikus újságírás előtérbe kerülése.

Van személyes kedvenced?

Sokféle képregényt kedvelek, de itt most megragadom az alkalmat, hogy néhány, Magyarországon nem túlzottan ismert kortárs frankofón rajzolóra, illetve íróra hívjam fel a figyelmet.  Tehát különösen kedvelem például Tom Tirabosco, Riad Sattouf, Zep, Exem, Lucie Durbiano, Marguerite Abouet, vagy mostanában éppen Guy Delisle munkáit…

Aki most kezdi az ismerkedést a képregényekkel, mivel kezdje?  

Szerintem mindenki nyugodtan kezdje azzal, ami éppen megragadja. De nem akarom megkerülni a kérdést. A képregénymédiával való ismerkedést leginkább a nyelvtanuláshoz tudnám hasonlítani. Ott is az okozhat könnyen örömet, ha idegen nyelven is “azt tesszük”, amit egyébként az anyanyelvünkön is szeretünk csinálni. Ha a kortárs világirodalmat kedveljük, olvassunk rajzolt regényeket is, ha az újságírás iránt érdeklődünk, ismerkedjünk meg annak képregényes változatával is! A képregénymédia műfaji, tematikai, kulturális változatossága sokféle lehetőséget kínál az ismerkedésre.

Hozzászólás

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar