A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Kockák és buborékok címmel képregényfesztivált szervez a Tudásközpontban.
A május 15-i rendezvényen kortárs képregény kiállítás nyílik, workshopok várják a látogatókat; lesz képregénybörze, szabadulószoba, és előadások a témához kapcsolódóan. A program szervezésében a PTE Képregénytudományi Kutatóközpont (KTKK) nyújt szakmai támogatást. Dr. Maksa Gyulát, a kutatóközpont vezetőjét kérdeztük a központról és fesztiválról.
Mikor alakult a KTKK?
Hivatalosan 2017. decemberében hoztuk létre a PTE BTK Kari Tanácsülésének döntése alapján, a Társadalom és Médiatudományi Intézet keretei között, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken, ahol már több mint egy évtizede folyik a képregényekkel kapcsolatos tudományos munka. A központalapítás egy kortárs tendencia része: az utóbbi években szerte a világban hoztak létre hasonló műhelyeket.
Mit kutattok?
A képregénymédia mindenféle megnyilvánulásait, kulturális változatait, történetét, társadalmi 
kommunikációs használatát, alkalmazási lehetőségeit. A Képregénytudományi Kutatóközpont célja egy olyan, nemzetközileg elismert tudományos központ kialakítása és működtetése, amely összefogja a hazai képregénytudományt, a képregénnyel kapcsolatos kutatásokat, hozzájárul a hazai képregényekkel foglalkozó szakemberek képzéséhez; szakirodalmi és képregényes gyűjtő és archiváló munkát végez, konferenciákat szervez, szakmai hátteret biztosít képregény-tanulmányozási kiadványoknak, valamint képregény-kiállításoknak.
A fesztiválon kívül hol lehet még veletek találkozni?
Főként az Egyetemen. Minden szemeszterben hirdetünk Campus-kurzusokat, amelyek elérhetőek a PTE hallgatói számára, a nemzetközi hallgatók számára is, hiszen angol és francia nyelven is vannak kurzusaink. Évente rendezünk egy szakmai konferenciát, ez az idén Szegeden lesz. Több városban is voltak könyvbemutatóink – a KTKK a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány „Képregénytudomány” könyvsorozatának biztosít szakmai hátteret. Kiállításaink a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Re:public Projekt Terében szoktak lenni.
A fesztiválra mivel készültök?
A KTKK részéről főként Demus Zsófia vesz részt a fesztivál, pontosabban egy kortárs magyar képregénykiállítás, valamint elismert hazai alkotókkal megvalósítandó kerekasztal-beszélgetés szervezésében.
Hogy látod, van jövője a képregény műfajnak? Vannak új témák? Új hősök? Új megjelenési formák, stílusok?
A képregény nem egy műfaj, hanem sok. Az utóbbi közel két évszázadban a képregénymédia mindig formálódott, alakulásban volt – ezért is lehetett jövője. Ma sem tűnik ez másképp. 
A digitális képregények, az észak-amerikai webcomics, a frankofón BD numérique, a koreai webtoon régi-új műfajai is ennek az alakulásnak a megnyilvánulásai. Viszont az internet közege mellett a személyes találkozások terébe is helyeződnek a képregények: kiállítások, múzeumok, fesztiválok… De a nyomtatott kiadványokat tekintve is látszanak bizonyos tendenciák, ilyen a nyugati képregények esetében az önéletrajziság vagy éppen a képregényriportok, a grafikus újságírás előtérbe kerülése.
Van személyes kedvenced?
Sokféle képregényt kedvelek, de itt most megragadom az alkalmat, hogy néhány, Magyarországon nem túlzottan ismert kortárs frankofón rajzolóra, illetve íróra hívjam fel a figyelmet. Tehát különösen kedvelem például Tom Tirabosco, Riad Sattouf, Zep, Exem, Lucie Durbiano, Marguerite Abouet, vagy mostanában éppen Guy Delisle munkáit…
Aki most kezdi az ismerkedést a képregényekkel, mivel kezdje?
Szerintem mindenki nyugodtan kezdje azzal, ami éppen megragadja. De nem akarom megkerülni a kérdést. A képregénymédiával való ismerkedést leginkább a nyelvtanuláshoz tudnám hasonlítani. Ott is az okozhat könnyen örömet, ha idegen nyelven is „azt tesszük”, amit egyébként az anyanyelvünkön is szeretünk csinálni. Ha a kortárs világirodalmat kedveljük, olvassunk rajzolt regényeket is, ha az újságírás iránt érdeklődünk, ismerkedjünk meg annak képregényes változatával is! A képregénymédia műfaji, tematikai, kulturális változatossága sokféle lehetőséget kínál az ismerkedésre.
Leave a Reply