Mit és hogyan tanultak 120-140 éve a lányok?

Olvasási idő: 2 perc

Sokszor gondoljuk, milyen jó lenne visszautazni kicsit a múltba, megnézni, hogyan éltek évtizedekkel, vagy akár évszázadokkal ezelőtt elődeink. Jó volna legalább kicsit átérezni, hogy mi foglalkoztatta dédanyáinkat, dédapáinkat, az ő szüleiket vagy nagyszüleiket, akikről közülünk a szerencsésebbek talán még fotókat is őriznek. Izgalmas volna belelátni, milyen is volt a belle epoque, a boldog békeidők századfordulós Magyarországa, Európája.

Addig is, amíg az időgép feltalálására várunk, a régi képek, esetleg filmrészletek, és leginkább az egykori könyvek, újságok segítségével bepillanthatunk a 19-20. század fordulójának képzeletbeli ablakán. Ehhez mostanában már könyvtárba, múzeumba sem kell elmennünk, hiszen világszerte óriási lendülettel, szorgalmas munkával folyik a közgyűjteményekben őrzött források digitalizálása, világhálón történő, virtuális megjelenítése.

Ez történik mostanában a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont számos, nagy értékű forrásával is, a Digitália nevű rész hetente újabb és újabb kincsekkel gyarapodik. Ezek közül az egyik legújabb a Nemzeti Nőnevelés című, 1880-1919 között évente kb. 10 lapszámmal megjelent folyóirat gazdag anyaga, amely töredékességében is impozáns, és több ezer oldalon nyújt olvasnivalót a nőtörténet és a nevelésügy iránt érdeklődő olvasóknak, kutatóknak.

PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által digitalizált adatmennyiség számokban

Ha tudni szeretnénk, mi mindent tanultak az akkori lányiskolákban; hogy miként vélekedtek 120-140 évvel ezelőtt a nők tanulási lehetőségeiről; hogy kik és hogyan érettségiztek 1900-ban az első hazai gimnáziumi leányosztályban Budapesten; ha tájékozódnánk a nők akkori jogairól; ha megnéznénk, mit olvastak, hogyan kézimunkáztak, miket sportoltak szépanyáink, mindenképpen ajánlatos virtuálisan fellapozni ezt a gazdag tartalmú folyóiratot.

Nem csak azt tudhatjuk meg a cikkekből, hogy mit és hogyan főztek 12 személyre (!) az egri főzőtanfolyamon, hogy miként készült a csetneki csipke vagy a zalai festett kerámia, hogy milyen olvasmányokat ajánlottak az akkori könyvtermésből a lányoknak, de e sok részlet mellett átfogó képünk lesz arról is, hogy milyen volt diáklánynak és nőnek lenni csaknem másfél évszázada Magyarországon. Ez pedig már majdnem valódi időutazás…

 

A Nemzeti Nőnevelés című folyóiratot bemutatta:
Prof. Dr. Kéri Katalin egyetemi tanár
PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
Grafika: Balogh Fanni, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont

Leave a Reply

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑