A közösségi tudomány témakörét bemutató blogsorozatunk áprilisi számában egyik partner-programunkat, a Mosquito Alert-et mutatjuk be, mely egy nonprofit, nemzetközi együttműködéseken alapuló közösségi tudományos projekt, amelyet különböző állami kutatóközpontok, köztük a Pécsi Tudományegyetem is koordinál. Dr. Kurucz Kornéliával beszélgettünk, aki a PTE-t képviselve vesz részt a projektben.
Mesélj a Mosquito Alertről, hogyan és mikor jött létre, mi a célja?
A Mosquito Alert még 2014-ben jött létre Spanyolországban, azzal a céllal, hogy a kutatók a nyilvánosság részvételével közös erővel lépjenek fel a szúnyogok által terjesztett kórokozók, mint például a malária vagy a dengue vírus ellen, valamint, hogy a betegségek visszaszorítása érdekében tudományos alapokra épülő megoldásokat hozzanak létre. Ennek érdekében a Mosquito Alert egy olyan mobilalkalmazást is fejlesztett, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jelentsék a szúnyogok jelenlétét és fejlődését (szaporodását) a környezetükben. Az alkalmazás segítségével a felhasználók fotókat készíthetnek a szúnyogokról és megoszthatják őket a Mosquito Alert közösségével. Az adatokat azután a szakértők elemzik, és azon túl, hogy pontosabb képet kapnak az egyes fajok elterjedési területéről, populációik alakulásáról, segítenek a helyi hatóságoknak a szúnyogok megfelelő kezelésének tervezésében. A program folyamatosan bővül és jelenleg több, mint 20 európai országban, valamint Latin-Amerikában is működik, minden ország saját nyelvén elérhető az applikáció.
Összefoglalva, a Mosquito Alert célja, hogy a nyilvánosság aktív részvételével csökkentse a különböző betegségeket terjesztő szúnyogok számát, és ezzel védje meg az emberek egészségét.
Te mikor kapcsolódtál be a projektbe, mi a kötődésed hozzá?
Mi, és mondhatom, hogy Magyarország, 2019-ben az AIM (Aedes Invasive Mosquito) COST-Action keretén belül csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez. Az Action céljai közt szerepelt, hogy Európa-szerte egy harmonizált monitorozó programmal segítse a szúnyogok elleni védekezést, a programnak pedig része, hogy a civil közösséget is bevonja a monitorozásba, praktikusan a Mosquito Alert applikáció használatával. A program indulásával jött az app bővítésének (többféle funkció) és több nyelven való elérhetőségének ötlete is, melyben aktív szerepet vállaltunk mi is. Az app szövegének magyar nyelvre fordításán dolgoztunk, valamint az alkalmazás és a monitorozó program hazai népszerűsítésében is aktív részt vállalunk.
Az Ökológiai Kutatóközponttal közösen elindítottuk Magyarországon a Szúnyogmonitor programot és a honlapunkon minden fontos információ magyar nyelven is olvasható.
Emellett, a Mosquito Alert app-on keresztül beérkezett szúnyogfotók validálásában (szakmai ellenőrzésében) veszünk részt, összesen mintegy 64 entomológus szakértővel közösen, Európa 22 országából.
Szerinted miért fontos, hogy a civileket bevonjuk a kutatásokba?
A civilek bevonása a tudományos kutatásokba különösen hasznos, amikor sok helyszínről, sok információra van szükségünk. Ez a fajta adatgyűjtési megközelítés különösen alkalmazható szúnyogok esetében, hiszen azok sokszor magánkertekben, zárt udvarokban szaporodnak, ahova kutatóként nehezen jutunk be monitoring során.
A civilek bevonása amiatt is nagyon fontos, mert segít a kutatóknak abban, hogy minél több információt gyűjtsenek az adott területen.
Esetünkben például lehetővé teszi a szúnyogok jelenlétének és fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését a helyi közösségek szintjén. Ennek eredményeképpen a kutatók sokkal pontosabb képet kaphatnak a szúnyogpopulációkról, ami segíti őket a hatékonyabb védekezési stratégiák kialakításában.
Ezen felül, a civilek aktív részvételével növekszik a tudatosság a kérdéskörrel kapcsolatban, jelen esetben a szúnyogok által terjesztett betegségek veszélyeiről, és ezáltal nő az emberek felelősségtudata a környezetük, közösségük iránt, és segít elérni, hogy az emberek tudatosan vegyenek részt a védekezési folyamatokban.
Összefoglalva, a civilek bevonása a tudományos kutatásokba fontos, mert növeli a kutatási eredmények pontosságát, növeli a tudatosságot és felelősségtudatot, valamint lehetővé teszi a közösségi együttműködést a kutatási folyamatban.
A lakosság hogyan tudja segíteni a munkátokat amellett, hogy használja az app-ot?
Leginkább úgy, hogy jól használja az appot, illetve megfelelő képeket küld. Eleinte nagyon sok lelkes felhasználótól érkeztek fotók, azok azonban nem megfelelő minőségűek voltak, vagy nem látszottak rajta a szúnyog jellegzetes ismertető jegyei, így nehezen vagy egyáltalán nem tudtuk azonosítani a képen lévő szúnyogfajt.
A programban való részvétel mellett nagyon fontos, hogy jó, használható kép készüljön a szúnyogokról. Elsősorban a tor mintázata (felülnézetben, háti rész) és a hátsó lábak (rajta lévő fehér sávok) alapján tudjuk az egyes fajokat azonosítani, tehát érdemes olyan fotót készíteni, amin ezek látszanak.
Ehhez számos praktikus tipp olvasható magában az app-ban és a Szúnyogmonitor honlapján is. Egy beküldéshez lehet több képet is készíteni, így nagyobb eséllyel látjuk azt, amit kell.
Az is hatalmas segítség, ha valaki nemcsak egyszer, hanem többször, akár rendszeresen küld be szúnyogmegfigyeléseket ugyanarról a területről, így pontosabb képet kapunk a szúnyogok szezonális aktivitásáról is.
Emellett azzal is tudják segíteni a munkánk, ha részt vesznek a helyi közösségi programjainkon, a szúnyogok elleni lokális védekezési programokban.
A lakosság segíthet a kutatóknak abban is, hogy jobban megértsék a helyi környezeti feltételeket, ha tanácsot adnak és támogatják őket a kutatási folyamatban, például kérés esetén bejárást engednek a kertjükbe, magánudvarokba.
Összefoglalva, a lakosság számos módon tudja segíteni a kutatók munkáját a Szúnyogmonitor projekt keretében, például fotók feltöltésével, adatok megosztásával, részvétellel a helyi közösségi programokban, tanácsadással és támogatással.
A médiában olykor felröppen a híre egy-egy gyilkos szúnyogfajnak. Valójában mennyire kell félnünk a klímaváltozás okozta új fajok megjelenésétől és az általuk hordozott betegségektől?
Röviden: félnünk nem kell, felkészülni az általuk jelentett (elsősorban közegészségügyi) kockázatra igen. A szúnyogok és sajnos az általuk terjedő kórokozók mindig is jelen voltak az emberiség történetében, gondoljunk csak a maláriára. A klímaváltozás azonban egyre nyilvánvalóbb hatással van a szúnyogok jelenlétére és terjedésére. Az új, idegen honos szúnyog fajok, melyek jellemzően emberi tevékenységek révén (árutranszport, turizmus) érkeznek Európába, új betegségek megjelenését és a már meglévők fokozottabb terjedését eredményezhetik, amelyek a lokális népességre nézve veszélyesek lehetnek. Szúnyogok esetében az új fajok megjelenéséért, pontosabban behurcolásáért egyértelműen jelen korunk globalizált világa tehető felelőssé, azonban túlélésüket és megtelepedésüket a mérsékelt égövben a melegedő környezeti feltételeknek köszönhetik. A klímaváltozás okozta melegedéssel járó változások, például a hőmérséklet emelkedése, a csapadék mennyiségének változása, és a növekvő éghajlati anomáliák, megváltoztatják a szúnyogok élőhelyét és fejlődési ciklusát. A jövevényfajok jó alkalmazkodóképességüknek köszönhetően jól bírják a forró és száraz időszakot is, akár napközben is aktívak, így közvetve, a melegedő klíma növeli a szúnyogok szaporodási rátáját, ezáltal terjedési képességét is. Vagyis egyre hosszabb szúnyogszezonokra, akár több szúnyogra lehet számítani. Az új, eddig nem ismert szúnyogfajok megjelenése pedig növelheti a betegségek terjedésének veszélyét.
Jelenleg Magyarországon a legfőbb szúnyogok által terjedő kórokozók a Dirofilaria fonalférgek, melyek elsősorban a kutyák szív- és bőrférgességét okozzák, de egyre több emberi fertőzés kerül diagnosztizálásra. Emellett a Nyugat-nílusi láz vírusa is jelen van az országban, utoljára 2018-ban okozott komolyabb járványt nálunk. Azonban a környező európai országokban számos esetben volt dengue vagy chikungunya vírusok okozta járvány, mely nagy valószínűséggel az új, inváziós fajok megjelenésével hozható összefüggésbe.
Ezért fontos, hogy figyeljük és kezeljük a klímaváltozás okozta új fajok megjelenését és a velük járó veszélyeket. Az érintett kormányoknak és a társadalomnak együtt kell működnie a betegségek megelőzésének és kezelésének céljából, beleértve a környezetvédelmi intézkedések megtételét, a betegségek megelőzésére és kezelésére irányuló programok létrehozását, valamint a lakosság tudatosságának növelését a veszélyekről.
Hamarosan itt a tavasz, milyen megelőző tanácsokat adnál a lakosságnak?
A legfontosabb tanácsom talán az, hogy kooperatívan és preventív módon vegyék ki a részük a szúnyogok és kórokozóik elleni védekezésben. Az általános higiénés intézkedések, például a szúnyogcsípések megelőzése, a megfelelő védekezési eszközök használata és a rendszeres orvosi ellenőrzések (például kutyák szív- és bőrférgességének vizsgálata) segíthetnek csökkenteni a kockázatot. Saját kertünkben, udvarunkban ne hagyjuk szaporodni a szúnyogokat, az erre alkalmas vízgyülemeket számoljuk fel (madáritatóban, házi kedvenceik vizes táljában naponta cseréljük a vizet), az eltömődött ereszcsatornát tisztítsuk ki, az esővízgyűjtő hordót fedjük le szúnyoghálóval. Ezekre az intézkedésekre hívjuk fel a szomszédok, környezetünkben élők figyelmét is!
Emellett, hatékonyan lehet védekezni a vérszívók ellen például szúnyogháló használatával az ablakokon, ajtókon, ez nemcsak a szúnyogokat, de a nappal aktív legyeket is kint tartja. Kültéren, különösen vízpart mellett, javasolt hosszú öltözék (hosszú ujjú nadrág és felső) valamint repellensek, szúnyogriasztó szerek használata. Végül, ha mégis szúnyoggal találkoznak, ne feledjék használni a Mosquito Alert applikációt.
További információért keresse fel az alábbi felületeket:
Az app elérhető a Google Play áruházban és az App Store-ban.
Köszönjük szépen az interjút!
Dr. Kurucz Kornélia május 25-én a Tudásközpontban elhangzott Hogyan állíthatjuk meg a szúnyogok terjedését az okostelefonunkkal? című előadása itt érhető el.
Leave a Reply