Fekete Rita kutatástámogató könyvtáros kollégánk lassan egy évtizedes, kimagasló színvonalú munkáját 2023. június 22-én az Egyetem Tanévzáró Ünnepi Szenátusi Ülésén az Egyetem vezetése rektori dicsérettel jutalmazta. Interjúnkban vele beszélgettünk könyvtárosi pályájáról, kutatástámogatói munkájának eredményeiről, kihívásairól, illetve a rá váró nyári olvasmányokról is.
Az elmúlt hónapokban inkább a kérdező szerepkörében ismerhettünk meg, hiszen az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont új, Kapocs a tudáshoz című kutatástámogató podcastjének (a podcast első és második adása is elérhető blogunkon) te vagy az egyik házigazdája. Melyik a számodra komfortosabb szerep: interjút készíteni vagy válaszolni a kérdésekre?
Interjút készíteni komfortosabb. Az nem rólam szól.
Minden alkalommal izgatottsággal tölt el a podcast-felvétel, de a vendégeinkkel (akiknek ezúton is nagyon köszönöm, hogy vállalták az interjút) beszélgetni annyi élményt ad, hogy időközben elmúlik az izgalom, és csak rájuk figyelek. Nagyon sokat tanulok ezekből a beszélgetésekből.
Első fontosabb publikációdban az angol-amerikai public library modellt hasonlítottad össze a hazai gyakorlatokkal. Már ennek a bevezetőjében arról írsz, hogy a legújabb idők kihívásai megkövetelik a könyvtárosoktól az újító, kezdeményező és alkalmazkodó képességet. Ez a hozzáállás érhető tetten abban is, hogy egy évtized alatt eljutottál a közkönyvtárak szolgáltatásportfóliójának elméleti vizsgálatától addig, hogy a gyakorlatban is segíteni tudd Egyetemünk kutatóit az egyéni publikációs stratégiáik megtervezésében, illetve az Open Science-elvárásrendszerhez való alkalmazkodásban? Milyen hatásokra jutottál el azokig a témákig, amelyekkel most foglalkozol? Gondoltad volna, hogy ilyen ívet ír majd le az itteni pályád?
Igen, abszolút ezek az attitűdök (újító, kezdeményező, alkalmazkodó képesség) jellemzik a munkavégzésemet. Az egyetemi tanulmányaim során hamar kiderült számomra, hogy az angolszász public library modell felfogása sokkal közelebb áll hozzám, mint a népkönyvtári felfogás. Amiben párhuzamot tudnék húzni az akkori elméleti kutatásaim és a mostani gyakorlatorientált munkámban, hogy akár közkönyvtárról, akár felsőoktatási könyvtárról beszélünk, azt gondolom, hogy a könyvtárosnak mindkét esetben proaktívnak kell lennie és az igények elé kell mennie, de legalábbis nagyon gyorsan kell reagálnia. Sajnos, ezt a hierarchikus és a bürökratikus akadémiai rendszer sokszor lelassítja. Sokszor évekbe telik mire „meghonosítottunk” egy-egy szolgáltatást a könyvtárban. A lényeg szerintem az open-minded szemlélet: ha érkezik egy kérdés az oktatótól, amire nem tudom a választ, én egyből keresni kezdem az információkat – ez egyébként több kollégámra is jellemző az osztályunkon – amit aztán ha lehetséges egyből megpróbálok szolgáltatássá alakítani. Sokszor hivatkozunk magunkra háttértámogatóként, és bár nem szeretem ezt a szót, mert úgy érzem tárgyiasít minket, de valóban az a feladatunk, hogy az oktatói-kutatói munkakörben dolgozók publikálását megkönnyítsük azoknak az ismereteknek és eszközöknek az átadásával, amelyek növelik az ő hatékonyságukat.
“Ritát 18 éves kora óra ismerem, az egyetemi évei alatt több kurzus keretében is taníthattam, mindig nagyon nyitott, lelkes, szorgalmas és kreatív volt. Az egyetemi évek során megkezdett munka egyértelműen kijelölte a későbbi útját. Rita a tudományos életben is bizonyít, hiszen már a 2013-as OTDK-n a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban különdíjas lett pályamunkájával. Azóta munkája mellett is végez publikációs tevékenységet, az írásai főként a publikálás támogatás területén születtek, amelyeket a PTE oktatói is előszeretettel használnak. Rita pályafutása alatt végig a PTE EKTK különböző egységeiben dolgozott. Munkáját mindig szakszerűen, pontosan látta el, segítőkész hozzáállása, mindig kedves természete példaértékű. Örömünkre szolgál, hogy a PTE EKTK ilyen tehetséges fiatalok foglalkoztatásával az oktatók munkáját is elősegíti.”
Dr. Egervári Dóra
Bölcsészettudományi Kar Könyvtár és Információtudományi Tanszékén tanszékvezető
2014-ben, mikor elkezdtem dolgozni a Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtárban, először MTMT-adminisztrációval foglalkoztam. Gracza Tünde, a kari könyvtár akkori vezetője kezdett el terelni abba az irányba, hogy elkezdjek foglalkozni az open access publikálás szakirodalmával. Mivel az open access publikálás az orvos- és élettudományok területén (főleg külföldön) már bevett gyakorlat volt, Tünde meglátta a könyvtári aspektusát is. S én pályakezdő, újonnan belépő munkatársként nem bántam, hogy a szakirodalom kutatása visszaidézi az egyetemi évek emlékeit. Ahogy elmélyültem az open access publikálás szakirodalmában, egyértelművé vált, hogy a megértéséhez elengedhetetlen megismerni a tudományos kommunikáció kapcsolódó témaköreit. Aztán szépen lassan elkezdett egymásra épülni ez a tudás és kialakult egy olyan portfólió, amit publikálástámogatásnak lehet nevezni.
Nem tudom mennyire lehet pályaívről beszélni. Nem tartom szégyennek elmondani, sőt fontosnak tartom kiemelni, hogy sajnos a könyvtári szakma nincs megbecsülve. Nem sok előre lépési lehetőségünk van, s a díjazásokban sem bővelkedünk. Emiatt is megtisztelőnek tartom a rektori dicséretet. Azt gondolom, hogy nincs az az ember a világon, aki ne örülne annak, hogy megbecsülik a munkáját, mégsem ebben találom meg a belső motivációt a munkám a során.
Könyvtári pályafutásod a Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtárban indult. Milyen érzésekkel gondolsz vissza erre az időszakra? Milyen tudással gyarapodtál ott?
Én nagyon szerettem azt az időszakát az életemnek. Mindig örömmel és hálával fogok rá visszaemlékezni. Igazából ott szereztem meg a publikálástámogatáshoz szükséges alapismereteket és a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. Ez idő alatt elsősorban MTMT-adminisztrátorként dolgoztam. A publikációk és a hivatkozások rögzítése során szépen lassan megismerkedtem az orvos- és élettudományokban jellemző publikálási szokásokkal és ennek a bibliometriai, valamint tudománymetriai aspektusaival. Így, közel nyolc év elteltével mondhatom, hogy Milánkovics Róbert kollégánk volt a mentorom, akitől akkor is és most is sokat tanulok.
Milyen kérdésekkel kereshetnek téged a PTE oktatói-kutatói?
Bármivel (nevet). Az egy szavas választ megmagyarázva tényleg azt szeretném, ha a PTE munkatársai bizalommal fordulnának felém. Ha nem is tudok mindenre válaszolni, igyekszem segíteni nekik abban, hogy elmondom kiket tudnak megkeresni, kik azok a kollégák, akik profin fognak válaszolni helyettem. Elsősorban egyébként az open access publikálással kapcsolatos kérdésekben van jártasságom, mivel hozzám tartozik a PTE könyvtáron keresztül igényelhető open access támogatásainak koordinálása. Ennek egyik kiegészítő területe a predátor folyóiratkiadás, aminek a szakirodalmát és a legújabb híreit szintén nyomon követem. A Gyógyszerésztudományi Kar adminisztrátoraként tudok válaszolni MTMT-adatrögzítéssel és adatbázishasználattal kapcsolatos kérdésekre. Igyekszem átadni az ismereteimet a folyóirat-választás módszereiről, mivel rendszeres használója vagyok a Scopus és a Web of Science adatbázisoknak, így felhasználói ismereteim vannak, ezért az adatbázisok működéséről is tudok tájékoztatást adni. Ezenkívül tudok válaszolni egyéni és folyóiratmetrikákkal kapcsolatos alapvető kérdésekre is.
“Először is szívből gratulálok Fekete Rita kolléganőnek, hogy Rektori dicséretben részesült. Nemcsak személyes kérésekben és kérdésekben számíthattam Rita segítségére, hanem tudományos dékánhelyettesi feladatkörömben több évig dolgoztunk együtt. Nemrég egy kiváló oktatói workshop szervezésében vett részt a Gyógyszerésztudományi Karon. Rita egy kivételes ember: munkájában mindig precíz, felkészült, alapos, gyors, motivált, nyitott az újdonságokra, és kiváló előadó. Ehhez társul kedves személyisége. Nagyon örülök, hogy munkáját ezzel az elismeréssel jutalmazta az Egyetemünk vezetősége. További sok sikert, megbecsülést és jó egészséget kívánok a kolléganőnek!“
Dr. Horváth Györgyi
A Gyógyszerésztudomány Kar Farmakognóziai Intézetének egyetemi docense
Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?
Szeretem, hogy a könyvtártudomány egyedi és mégis minden tudományterületen alkalmazható. Jó érzés olyan tudás birtokában lenni, ami szerintem sok szempontból hiánypótló egy kutató-oktatói munkakörben dolgozó egyén számára. Könyvtárosként olyan ismeretekkel rendelkezek, amelyek napi szintű használata szinte sehol máshol nem jelenik meg. Amikor otthon folyóiratmetrikákról, Hirsch indexről, open access publikálásról, predátor folyóirat-kiadásról vagy kutatásértékelésről beszélek igazi rocksztárnak érzem magam.
Amit a legjobban szeretek az a változatosság és a folyamatos megújulás lehetősége. Nem merem felsorolni, hogy mennyi mindennel foglalkoztam már az évek során könyvtárosként.
“Rita rendkívül segítőkész, azonnal segít eligazodni a bajba jutott kutatóknak és oktatóknak az aktuális kérdéseikben. A terület igazi szakértője, ritkán sikerül olyat kérdezni tőle, amire nem tud szinte azonnal pontos választ adni. Nagyra értékelem, hogy ha mégis felmerül egy-egy fogósabb kérdés, akkor időt és fáradtságot nem kímélve addig jár utána, míg meg nem kapja a választ. Ezen túl pedig proaktív, folyamatosan gyűjti a tapasztalatokat, visszajelzéseket és igényeket gondolva arra, hogy bármikor felmerülhet a lehetőség új dolgok megvalósítására.”
Dr. Zsidó András Norbert
A Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézetének tudományos munkatársa, egyetemi adjunktus
Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást a kutatástámogatás területén?
Naprakészen tartani az ismereteimet, részt venni a felsőoktatási könyvtárakról létező felfogás szemléletformálásban, és a bizalom kialakítása az oktatókkal és a karok dékáni vezetésével.
Tavasszal került megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatával közösen az első PhD-hallgatók számára tartott Publikációs Workshop. Te, az összegyűlt kutatástámogatói tapasztalatod alapján, milyen tanácsot adnál egy pályakezdő kutatónak?
Én két dolgot látok kifizetődőnek. Mindkettőt a PhD hallgatókkal, pályakezdő kutatókkal folytatott közös munka során vettem észre. Az egyik fontos dolog szerintem a tudatosság, ami alatt egy olyan kutatói és publikálási stratégia felépítését értem, amit a pályájuk elejétől fogva következetesen tudnak alkalmazni és alakítani. Mutatnék is egy példát a külföldön már régóta ismert és alkalmazott research lifecycle modellre, ami ennek alapjául tud szolgálni.
A másik a kritikai gondolkodás és az önállóság képességének elsajátítása. Azt látom, hogy aki tapasztalati úton, a buktatókat is vállalva (segítséggel ugyan, de többnyire) önállóan intézi például egy cikk megjelentetése során az adminisztrációs ügyeit, sokkal jobban megérti az összefüggéseket és a működési folyamatokat.
“Úgy gondolom, hogy az eredményes kutatómunkához ugyanolyan nélkülözhetetlen egy jó könyvtári szolgáltatás mint amilyen nélkülözhetetlen egy sikeres vállalkozás számára egy jó könyvelő, adó vagy pénzügyi tanácsadó. Valaki aki képben van, átlátja a háttérben álló dolgokat és folyamatosan rendelkezésre áll. Mintaértékűnek gondolom Rita által nyújtott szakmai munkát és emberi hozzáállást. Sosem fordult még elő hogy egy kérdésre vagy egy kérésre órákon belül ne kapjak tőle precíz és érdemi választ. Megnyugtató vele dolgozni, ötletelni és abban bízom, hogy erre sokáig lesz még lehetőségünk.”
Dr. Fittler András Tamás
A Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének egyetemi docense
Mit tartasz az elmúlt évek legnagyobb eredményének, szakmai vonatkozásban?
Úgy érzem, hogy a lassan egy évtizedes munkának még csak most kezdett el beérni a gyümölcse. Személyes vonatkozásban két eredményt emelnék ki, aminek a megvalósításában is részt vettem. Mindkettő előkerült már említés szintjén. Az egyik az áprilisi Publikációs Workshop, amit a Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzatával közösen szerveztünk. Régóta célunk volt kialakítani a kapcsolatot a DOK-kal. Nagy öröm volt, hogy ezt az együttműködést egy színvonalas és magas létszámú rendezvénnyel tudtuk elindítani. A másik a Kapocs a tudáshoz podcast létrehozása, ami szerintem meglepően jó fogadtatásra talált itt a PTE-n egy kisebb létszámú, de annál erősebb kutatói magnál.
Ezeken felül szeretném kiemelni a 2022 novemberében tartott konferenciát A tudományos publikálás mint versenyelőny: teljesítménynövelés a kutatói versenyszférában címmel, a kollégáim, Kókay Péter és Lovász Dávid sikeres részvételét a Networkshopon, illetve a PTE által kiírt belső pályázatot, a folyóirat szerkesztőségek számára, amiben Lovász Dávidnak köszönhetően jelentős szakmai szerepet vállalt a Könyvtár.
Ezek az eredmények és szereplések mind lehetőséget biztosítanak arra, hogy megmutassuk/láthatóvá tegyük a szakmai tudást és a szolgáltatásportfoliót, amelyet a Könyvtár kínálni tud a PTE oktatóinak.
Milyen fejlemények várhatók a közeljövőben könyvtári publikálás- és kutatástámogatás terén?
Én a kutatásértékelés (research assessment) reformjára számítok. Lehet, hogy ezt csak a bizakodás mondatja velem, mert szeretném, ha ezen a területen nem csak mozgolódás látszana, hanem valódi változásoknak lehetnénk szemtanúi. Egyre több helyen foglalkoznak azzal a problémával, (ami minket felsőoktatási könyvtárakat is érint, hiszen a legtöbbször mi szolgáltatjuk az adatokat), hogy az oktatók publikálási tevékenységét nagyon egyoldalúan és több sebből vérző módszerekkel mérik. Néhány példát kiemelve, korábban bevett gyakorlat volt, hogy a folyóiratot minősítő mutatószámokat (impakt faktor, kvartilis besorolás) alkalmazták a cikk szintű mérőszámok helyett.
Ami még nagyon érdekel, hogy mi fog történni a lektorálással. Sokat lehet olvasni arról, hogy a folyóiratoknál működő lektorálási rendszerek nem transzparensek, ráadásul nem is honorálják a kutatók munkáját, akik a szakmai lektorálást végzik, és egységes állásfoglalás sincs azzal kapcsolatban, hogy a teljesítményértékelés során beszámítható-e a lektorálói tevékenység. Összetett témáról van szó, sok szereplővel, ezért arra számítok, hogy jelentős lesz a paradigmaváltás.
Az első kérdésben is előkerült, hogy a könyvtárosi munkát is a folyamatos alkalmazkodás és változás jellemzi. Mégse lehet kihagyni azt a kérdést, hogy mit gondolsz, hol lesz és mivel fog foglalkozni Fekete Rita 5 év múlva a könyvtárban?
Remélem, hogy ott leszek és azt csinálhatom majd, ami boldoggá tesz.
Végül könnyedebb vizekre evezve, és egy régi könyvtári hagyományra, a Mindenkép(p)en olvasunkhoz kapcsolódva: milyen könyvet fogsz olvasni a nyári szabadságod alatt?
Szeretném, ha több könyv is beleférne a nyárba. Jelenleg Szabó Magdától Az ajtót olvasom, de várakozik rám a polcon Selye János könyve a Stressz distressz nélkül címmel. Illetve nagy kedvelője vagyok a detektívregényeknek is, ezért biztos, hogy elolvasom Richard Osman A csütörtöki nyomozóklub sorozat utoljára kiadott, harmadik részét Az eltévedt golyót is.
Leave a Reply