Hogyan nem lett „Pécsi mise” Liszt Ferenc legszebb egyházzenei műve?

Városunkat a történelem során számos művész kereste fel, akiket megihletett Pécs mediterrán hangulata, különleges szépsége.

Készült úti beszámoló, vers, festmény, és bő másfél évszázada egy vallásos zenemű, Liszt Ferenc „Missa Solennis”-e is az öttornyú várost dicsőíthette volna, ám az égiek másként határoztak. A majdnem pécsivé lett Esztergomi mise partitúrájának eredeti példányát a Klimo Könyvtár őrzi.

Magyarországi turnéja során Liszt Ferenc 1846. október végén Scitovszky János pécsi püspök meghívására Pécsre látogatott, és két nagy sikerű koncertet adott. A látogatás harmadik napján, október 27-én, a székesegyház orgonáján mintegy félórás játékkal kápráztatta el a pécsi közönséget.

Scitovszky püspök nagy búcsúebédet adott híres vendége tiszteletére. Az ebéden részt vett az akkori Pécs társadalmi életének minden kiválósága. Társalgás közben szóba került a székesegyház restaurálása és annak avatási ünnepsége. Az ebéd után rövid séta következett a püspöki palota kertjében, mely után Liszt Ferenc nagyszerű bejelentéssel lepte meg a nagyszámú vendégsereget: a székesegyház felavatására ünnepi misét komponál, és honoráriumáról lemondva, a zeneművet felajánlja a székesegyháznak. A bejelentést hatalmas ováció fogadta.

Sajnos a pécsiek nagy bánatára mégsem “Pécsi mise” lett a nagyszerű zeneműből, hanem “Esztergomi mise”, a pécsi székesegyház restaurálása ugyanis elhúzódott, és időközben Scitovszky Jánosból Magyarország hercegprímása lett, aki Esztergomba helyezte át székhelyét. Az “Esztergomi ünnepi mise” gondolata tehát tulajdonképpen Pécsett született, Liszt Ferenc 1855-ben Weimarban komponálta meg, és az esztergomi bazilika 1856. augusztus 31-i felszentelési ünnepségén mutatták be. Így kapcsolódott össze Pécs városa a legnagyobb magyar zeneszerző halhatatlan alkotásával.

Az Esztergomi mise eredeti partitúrája és a zongorakivonat 1859-ben jelent meg nyomtatásban a bécsi császári és királyi állami nyomda gondozásában, államköltségen. A Missa solennis eredeti példánya a Klimo Könyvtár Szepesy termében tekinthető meg, s az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya (TGYO) őrzi azt a műsorlapot is, amelyet a Lyceum Nyomdában sokszorosítottak Liszt Ferenc 1846. október 25-i hangversenye alkalmából.

      

Partitúra és műsorlap a Klimo Könyvtárban

Még több érdekességgel szolgál Liszt Ferenc pécsi látogatásáról a TGYO-blog kapcsolódó bejegyzése, valamint Baróti István írása: „Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi mise) előadásának körülményei a dokumentumok és a zenemű partitúrája
alapján
(In: Lux Pannoniae. Esztergom az erezéves kulturális metropolis. Esztergom, 2001. 293-306. old.)

Látogatás a Klimo Könyvtárban

Klimo Könyvtár és vele egy helyszínen lévő Egyetemtörténeti Kiállítás szeretettel vár minden egyetemi polgárt, középiskolás diákot és érdeklődőt az alábbi időpontokban induló, könyvtárosaink és muzeológusunk által vezetett túrákra:

  • április 1. és október 31. között: hétfőtől csütörtökig: 9:00, 10.00, 11:00, 13.00, 14:00, 15.00; pénteken: 9:00, 10:00, 11:00;
    szombaton: 9.00 és 15.00 között óránként
  • november 1. és március 31. között: hétfőtől csütörtökig: 9:00, 10.00, 11:00, 13.00, 14:00, 15.00; pénteken: 9:00, 10:00, 11:00

A Könyvtár és a Kiállítás ettől eltérő időpontokban is látogatható, de előzetes bejelentkezést kérünk e-mail-en, vagy a +36-72/501-600/22651-es számon. Díjszabásunk itt olvasható.

Hozzászólás

Proudly powered by WordPress | Theme: Baskerville 2 by Anders Noren.

Up ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar