Egészen a közelmúltig a felnőtt agyat nagyrészt állandónak és stabilnak tekintették. Bár elfogadott volt az az elmélet, hogy tanulás hatására változások következnek be, az általános konszenzus mégis az volt, hogy a normál agyfejlődéshez elengedhetetlen főbb folyamatok a felnőttkor elérését követően megszűnnek. A szomatikus betegségek, a mentális betegségek és az agy működése és szerkezete közötti kapcsolatot sokáig nem tekintették meghatározónak, a legújabb kutatások azonban meglepő eredményeket hoztak. A legfontosabb előrelépés az új idegsejtek születésének felfedezése volt a felnőtt emberi agyban. A jelenlegi nézőpontok szerint agyunk egy folyamatosan és dinamikusan változó szerv, amelyet mind belső, mind külső tényezők módosíthatnak. Agyunk ezen átalakulását együttesen neuroplaszticitásnak nevezzük.
A neuroplaszticitás gyűjtőfogalom alatt számos folyamat és mechanizmus helyet kap. Ide tartozik az új idegsejtek képződése, valamint az új kapcsolatok kialakulása és a meglévők formálódása vagy megszűnése az idegsejtek között. Az átalakulásban fontos szerepet játszik, hogy milyen gyakran használjuk az adott idegsejt hálózatot, és hogy mennyire jelentős annak szerepe. Ez alapján a neuroplasztikus változások lehetnek adaptívak, de akár maladaptívak is. Az egyik legjelentősebb része agyunknak, ahol az új idegsejtek születése, vagyis a neogenezis történik, nem más, mint a hippokampusz, amiről már régóta tudjuk, hogy fontos a tanulás, az emlékezés, a hangulat és az érzelmek szempontjából is.
Több kutatás is bizonyítja agyunk tanulás hatására bekövetkező strukturális változásait, mint például taxisofőrök hippokampuszában a térbeli tájékozódás állandó gyakorlásának következményeként kimutatott térfogat-növekedés vagy a zenészek motoros kérgében felfedezett átalakulások.
Egyre több bizonyíték születik arra nézve is, hogy a neuroplaszticitás folyamata hangulati diszfunkciók következtében és stressz hatására jelentősen lecsökken. A krónikus stressz, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a depressziót, gátolhatja a neuroplasztikus folyamatokat, míg az antidepresszáns kezelés éppen ellentétes hatásokat vált ki, és pont, hogy fokozhatja azt. Ezért is nagyon fontos, hogy elősegítsük agyunk plaszticitását, amennyire csak lehetséges, hiszen ezzel nemcsak megóvhatjuk magunkat az öregedés okozta hanyatlástól, de emlékezőképességünket és hangulatunkat is javíthatjuk.
Már csak az a kérdés, mit is tehetünk, hogy még több neuront hozzuk létre.
Íme néhány hasznos tipp a mindennapokra Sandrine Thuret idegtudóstól:
- Fontos, hogy eleget aludjunk, hiszen a kialvatlanság csökkenti az idegsejtek termelődését.
- A sportnak is kiemelkedő szerepe van, főleg a kardio jellegű mozgásformáknak.
- Az egészséges és mértékletes táplálkozás nemcsak az alakunknak tesz jót, de jelentősen fokozza agyunk plaszticitását is. Érdekesség, hogy a ropogós ételek a rágóizmok fokozott igénybevétele révén még jobban serkentik az agyunkat.
- De mindenekelőtt a tanulás az a tevékenység, amellyel leginkább megtornáztathatjuk agytekervényeinket, elősegítve új idegsejtek és neuronhálózatok kialakulását. Ezzel nemcsak intelligenciánkat, az érvelés és az új problémák megoldásának képességét növelhetjük meg, de hozzájárulhatunk stressz-szintünk csökkentéshez, és ezzel hangulatunk javításához is.
Ezért is érdemes napi szinten tanulni valami újat, amihez az egyik legjobb választás a könyvtárban található szakirodalom.
Ha mélyebben érdekel a téma, ezeket nálunk a könyvtárban ki is kölcsönözheted:
- A fejlődési plaszticitás és az idegrendszer / szerk. Pléh Csaba
- A változó agy: elképesztő történetek az agykutatás élvonalából / Doidge, Norman
- How the brain works (magyar) Mindent az emberi agyról: izgalmasan és látványosan / (szerk. Ruth O’Rourke-Jones et al.); (ill. Mark Clifton, Phil Gamble, Gus Scott)
- Felfedező úton az idegsejtek világában / Fonyó Attila
- Az agy: mi áll a gondolkodásunk, érzéseink és cselekvéseink hátterében? / Christine Pauli
A könyvtár adatbázisában például ezekből a tartalmakból is szemezgethettek:
Magyar nyelvű cikk:
Angol nyelvű könyv:
Angol nyelvű cikkek:
Leave a Reply