Keresési tippek, hogy igazán profi légy!

Olvasási idő: 5 perc

Az alábbi cikkünkben, a könyvtári katalógusban és más keresőfelületeken való hatékony keresési technikákat mutatjuk be, melyek nagyban megkönnyítik, hogy azokat a releváns könyveket, cikkeket, vagy tanulmányokat találd meg, melyekre valóban szükséged van.

Ezek a technikák vagy módszerek, a Google kereséseknél és az adatbázisok kereső felületein egyaránt alkalmazhatók.

A keresésünk végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő keresőkifejezést és keresési taktikát válasszunk. Különböző módszerek vannak, melyekkel nekiállhatunk a keresésnek. Ezek közül mutatunk be néhányat.

A keresés során nagyon hasznos, ha többször is alkalmazod a következő képzelettaktikákat!

  • Engedd szabadon a fantáziád, ne ragaszkodj csak egy-két alap keresőkifejezéshez.
  • Böngészd a témád szakirodalmát, hiszen így jó kiindulópontot kapsz.
  • Mindig jegyzetelj! Írd fel hogyan próbálkoztál eddig, értékeld a módszert, így látni fogod melyik taktika nem az igazi.
  • Gondold át újra a keresőkifejezéseket, taktikákat, módszereket, lehet, hogy a megszokott módszereken változtatnod kell.
  • Nyugodtan kérj segítséget a könyvtárosoktól!
  • Chat a könyvtárossal https://lib.pte.hu/
  • Kérdezze a könyvtárost! https://lib.pte.hu/hu/service/kerdezze_a_konyvtarost-7
  • Szűkítsd, bővítsd a témát, ha szükségét érzed. Később még mindig visszatérhetsz az előző verzióhoz.
  • Ha úgy érzed rossz témát választottál, nem találsz semmi hasznosat, akkor először próbáld másképp, kérj segítséget. Tedd félre a keresést, foglalkozz mással, kapcsolódj ki! Ha végül mégsem érzed testhezállónak, lépj tovább, keress másik témát!

A keresés elkezdése előtt

Fontos tisztáznunk magunkban, hogy mihez van szükségünk a találatokra, és miről szeretnénk keresni. Szakdolgozatot írunk? Beadandót? Csak ismeretterjesztő anyagokat keresünk személyes érdeklődés céljából vagy tudományosan szeretnénk vizsgálni az adott témát? Ezek a szempontok mind befolyásolják azt, hogy hol és hogyan keresünk.

Óvatosnak kell lennünk, mert a nagyon speciális téma azt eredményezheti, hogy nem kapunk találatokat. Ilyenkor érdemes kicsit bővíteni a keresendő területet.

A keresőkifejezés

A keresőkifejezés mindig az adott témára legjellemzőbb kulcsszavakból áll. A kulcsszavaink pedig mindig a témát legjobban leíró szavak legyenek.

A helyes keresőkifejezés megválasztása nagyon fontos. Meg kell határoznunk, hogy az általunk keresett területen milyen kifejezéseket használnak a szakemberek. Ebben segítségünkre van, ha már ismerjük az adott tudományterületet, amiben keresni szeretnénk.  Ha nem a helyes kifejezést használjuk, nem fogunk releváns találatokat kapni. A túl speciális kifejezés nem biztos, hogy eredményre vezet. Kiszűrheti ugyan a fals találatokat, de lehet, hogy nem azt használják, vagy nem az az elterjedt formája a terminusnak. A keresőkifejezéseket a releváns találatok alapján módosíthatjuk. Ha észrevesszük, hogy egy kifejezés elfogadottabb, többször használják, mint amivel a keresést kezdtük, használjuk az újat!

A keresés során ne keressünk fél vagy egész mondatokkal. Mindig csak a témára legjellemzőbb 2-3 kulcsszóval dolgozzunk egyszerre. Ha nem kapunk releváns találatokat a kulcsszavakat variáljuk, cseréljük újra, kössük össze más logikai kapcsolattal. A bő szavú kérdés megfogalmazás túl kevés találatot, a szűkszavú kérdés megfogalmazás viszont túl sok találatot eredményezhet, ezért a találatokból először ki kell szűrni a kulcsszavakat, és utána azokkal dolgozni.

Az adatbázisokban van lehetőségünk a keresőkifejezéseink, kulcsszavaink csonkolására és maszkolására. Ezeknél a technikáknál leggyakrabban a % * # ? jeleket használják a keresőrendszerek.  Ezekkel a taktikákkal bővítjük a találatok körét.

Csonkoláskor elvágjuk az adott szót. Ezt a technikát akkor használhatjuk, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi a kifejezés végződése, például, hogy egyes számban vagy többes számban használatos-e, vagy minden változatára kíváncsiak vagyunk, esetleg összetett szóról van-e szó. Ilyenkor a keresőmezőbe beírjuk a szót, addig, ameddig biztosak vagyunk benne, és utána illesztünk egy csonkolásra használatos jelet. Ez azt jelenti, hogy a találatok közt fog szerepelni az összes olyan szó, ami a % jel előtti résszel kezdődik. Például: alma% kifejezésnél megkapjuk találatként az almák, almafa, almalé, almaecet szavakat tartalmazó találatokat is.

A maszkolás technikája azt jelenti, hogy a keresőkifejezésként használt szón/szavakon belül nem vagyunk biztosak egy karakterben, vagy egy szónak többféle írásmódja is megszokott, például hipertext vagy hypertext. Ilyenkor a bizonytalan karakter helyére illesztjük a jelet, például: h*pertext, így megkapjuk az összes írásmódot tartalmazó találatot.

Ha egy kifejezést pontos egyezéssel szeretnénk keresni, akkor tegyük idézőjelbe, például: „hypertext”.

A keresés menete

A keresésünk során kétféle módszert alkalmazhatunk:

  • a speciális, szűk témával kezdünk, és ha nem találunk releváns találatokat, fokozatosan bővítjük a témát (feljebb lépünk a hierarchiában)

vagy pedig

  • az általános témában kezdünk keresgélni, és a találatok alapján haladunk az egyre specifikusabb téma felé.

Az, hogy melyik módszert alkalmazzuk, függ az általunk keresett tudományterület sajátosságaitól és az adott témában fellelhető szakirodalom mennyiségétől is.

Ha nem ismerjük jól a területet, érdemes az általános keresés felől a specifikus felé haladni a keresésünk során. Ezzel a módszerrel jobban megismerjük a témát, és megfigyelhetjük a kifejezések használatát, és kideríthetjük, hogy 1-1 szűkebb területről mennyi irodalom található. Szinonimákkal is érdemes próbálkozni. A találatok alapján kiderül, hogy mely kifejezés az elfogadott az adott témában.

Ha körvonalazódik bennünk, hogy pontosabban miről szeretnénk keresni, folytathatjuk a specifikusabb kereséssel.

Ha már találtunk számunkra releváns irodalmat, mindig nézzük meg ennek az irodalomjegyzékét! Válogassuk ki a számukra hasznos találatokat, és ezeknek is vizsgáljuk meg a felhasznált irodalmait, hátha még ráakadunk valami számunkra fontos szakirodalomra.

A Boole-operátorok, vagyis a logikai kapcsolatok

A keresésünk pontosítására használhatók a Boole-operátorok. Ezek a szavak közti logikai kapcsolatot jelölik. A segítségével hasonlítjuk össze a keresőkifejezéseinket, logikai kapcsolatot hozhatunk létre közöttük. Ezek az operátorok az „AND” „OR” „NOT”, vagyis az „ÉS” „VAGY” „DE NEM” kifejezések.

Ha az AND kapcsolatot használjuk, a találati listánk szűkülni fog, hiszen ennek használatával olyan találatokat kapunk, amiben mindkét keresőkifejezés szerepel.

Például: alma AND körte.

A találatok közt csak azok fognak szerepelni, amiben az alma és a körte szó is szerepel.

1. ábra AND operátor

Az OR operátor használatával a találati listánk bővül, hiszen a vagy kapcsolat azt jelenti, hogy vagy az egyik, vagy a másik szó szerepel a találatokban.

Például: alma OR körte.

A találatok közt fog szerepelni az összes olyan találat, amiben vagy az alma, vagy a körte kifejezés megtalálható. Tehát nem csak azt kapjuk találatként, amiben mindkét kifejezés szerepel, hanem azokat is, amikben csak az alma, vagy csak a körte.

2. ábra OR operátor

A NOT operátort akkor használjuk, ha van egy olyan kifejezés, amit semmiképp sem szeretnénk a találatok között látni. Ezzel a módszerrel szűkíthetjük a találatok számát.  Ebben az esetben a NOT operátor után lévő kifejezést zárjuk ki a találati halmazból. Például, ha mindenféle gyümölcsre kíváncsiak vagyunk, kivéve a körtét:

gyümölcs NOT körte.

Minden találatot megkapunk, amiben benne van a gyümölcs szó, de nincsenek benne a körtével kapcsolatos találatok.

3. ábra NOT operátor

Ha több operátort szeretnénk egy keresés során alkalmazni, zárójelekkel csoportosítsuk a kifejezéseket.

Például: (alma OR körte) AND málna

Így megkapjuk az összes olyan találatot, amiben vagy az alma, vagy a körte szó szerepel a málnával együtt.

Az imént bemutatott módszereket sikeresen alkalmazva gyorsan összegyűjtheted a szakirodalmadat, ami után már csak ezek áttanulmányozása, és a dolgozat vagy tanulmány megírása következik. 🙂

Sikeres keresést, eredményes tanulást kívánunk!

Felhasznált irodalom:

Horváth Tibor, Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. II. köt. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 148-159.p.

Ungváry Rudolf, Vajda Erik: Könyvtári információkeresés
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/konyvtari/index.html (2020.04.03)

 

 

Leave a Reply

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑