Ha Pécsett tanuló egyetemi hallgató vagy, így márciusra valószínűleg belaktad már a várost, ismered a főbb nevezetességeket, a közkedvelt szórakozóhelyeket, a közlekedési útvonalakat és a legjobb boltokat.
De valószínűleg nem ismered még a főtéren, a dzsámi mögött megbújó kis utcában Magyarország első nyilvános könyvtárát egyedülálló gyűjteményével, lenyűgöző belső tereivel, ahova belépve régi idők levegőjébe szippanthatsz bele. Most megmutatjuk neked ezt a csodálatos helyet, hogy vidd hírét Te is országszerte.
A PTE Egyetemi Könyvtára számos egységgel rendelkezik, ráadásul a kari könyvtáraknak a Dunántúl több városában is van kirendeltsége. A legkülönlegesebb azonban itt rejtőzik a pécsi belvárosban, Gázi Kászim pasa dzsámija mögött. A Szepesy Ignác utca 3. szám elegáns klasszicista épületében működik Magyarország első nyilvános könyvtára, mely a 18. századi pécsi püspökök könyvgyűjteményéből alakult a 21. század elejére a Történeti Gyűjtemények Osztályává.
A könyvtár kezdetei
Az első jelentős gyűjteményt Berényi Zsigmond püspök hozta létre, háromezer kötetét főleg teológiai, jogi és történeti munkák alkották. A könyvtár fénykora Klimo György püspöksége (1751-1777) idején kezdődött, aki a palotája mellett önálló épületszárnyat emeltetett a könyvtár elhelyezésére, megvásárolta Berényi gyűjteményét, valamint a Székeskáptalan ezer kötetét. Az a cél vezérelte, hogy újra indíthassa Nagy Lajos király középkori egyetemét. Ügynökei Európa-szerte megvásárolták a 18. század legjelentősebb teológiai, irodalmi, filozófiai és történeti műveit, így készülve a felállítandó egyetem szakirodalommal való ellátására. Papírmalmot és nyomdát létesített, tudós papokat hívott az egyházmegyébe, akik az egyetem professzorai lehettek volna. Így került Pécsre Koller József (vele már foglalkoztunk egy bejegyzésben nemrég), aki elvégezte a Klimo-gyűjtemény katalogizálását, Rómában pedig felkutatta a középkori pécsi egyházmegye iratait. Ezekre alapozva írta meg a pécsi egyházmegye történetét nyolc kötetben.
Klimo 1774-ben nyilvánossá tette a könyvtárát, így annak ellenére, hogy Mária Terézia nem adott engedélyt az egyetem létrehozására, a gyűjteményt a püspök mégis a köz szolgálatába állította. Az intézményt ráadásul származásától függetlenül bárki látogathatta, a használat egyedüli feltétele az írni-olvasni tudás képessége volt. A könyvtár nyilvánossá tételét, valamint a korabeli könyvtárhasználati szabályzatot egy-egy márványtábla örökíti meg az épület előcsarnokában.
Új épületben a gyűjtemény
Fél évszázad elteltével ismét olyan püspök állt a pécsi egyházmegye élére, aki fontosnak tartotta a könyvtár gyarapítását. Szepesy Ignác (1828-1838) maga is tudós ember volt, művelte és pártfogolta a tudományokat. Bár az egyetemalapítás ügyét ő sem tudta győzelemre vinni, más irányban sikerrel járt: elindította a Püspöki Joglyceumot, melynek könyvtárépületét Piatsek József tervezte. Ebbe költöztették át 1832-ben a Klimo-gyűjteményt is. A könyveket különös módon helyezték el: a kötésük szerint kerültek a legdíszesebb, aranyozott gerincű kötetek az Aranyterembe, a fehér színű pergamenbe kötött munkák pedig az ún. Hártyaterembe. E kettő között helyezkedett el a korábbi díszterem, melyet Szepesy püspökről neveztek el, ebben az ő gyűjteménye kapott helyet. Olyan különlegességek lelhetők fel a polcokon, mint a reformkor legdivatosabb folyóiratai, pl. az Athenaeum és a Tudományos Gyűjtemény bekötött számai, Kazinczy Ferenc és Virág Benedek művei. A Szepesy-terem polcán található a magyar közlekedés ügyéről készült munka, melyet a legnagyobb magyar, Széchenyi István saját kezű írásával ajánlott Scitovszky püspök figyelmébe.
A könyvtár átrendezése miatt új katalógusra lett szükség, így készült el hat foliókötetben a szerzői betűrendes és a tematikus felépítésű kézzel írott katalógus. Készítőinek szorgos és pontos munkája tette lehetővé, hogy a kívánt könyvek az olvasó kezébe kerüljenek. A gyűjtemény gazdagsága, különleges darabjai és rendkívüli elrendezése már a 19. században is látogatók sokaságát vonzotta a Klimo Könyvtárba, a híres vendégek között József nádor is feltűnt.
A könyvtár az egyetem szolgálatába áll
A püspöki könyvtár történetében fordulópontot jelentett, amikor az I. világháború utáni területi változások miatt 1923-ban Pozsonyból Pécsre költözött az Erzsébet Tudományegyetem. Zichy Gyula püspök az egyetem örökös használatába adta az épületet, valamint annak 35 000 kötetét és a Székeskáptalan hétezer kötetes gyűjteményét. Ily módon valósult meg Klimo György álma, és könyvtára végül az egyetemi polgárok használatába került.
A könyvek döntő része latin nyelvű, sok a német és magyar nyelvű kötet, és előfordulnak olasz, örmény, szanszkrit, orosz, arab nyelvű kiadványok is. A gyűjtemény részét képezi néhány igazi különlegesség, mint a nyolc kódex, a kétszázötven antikva, a középkori oklevelek, a Vizsolyi Biblia, Tinódi Lantos Sebestyén kézirata, valamint egy holland mester 1700-ból való föld- és éggömbje. Az állomány katalógusa természetesen ma már digitálisan is elérhető.
Különleges lehetőségek
Kiemelkedő eseményekhez, személyekhez kapcsolódva időről időre kiállításokat rendezünk a könyvtár termeiben, melyek impozáns helyszínéül szolgálnak esküvői fotózásoknak, ill. minden nyáron kapcsolódunk a Múzeumok Éjszakája című rendezvény-sorozathoz. A tudományos kutatás céljával érkező vendégeinknek előzetes jelentkezés alapján előkészítjük a kért anyagokat.
Látogatóinkat a magyar mellett angol, német és orosz nyelvű tárlatvezetéssel várjuk hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra, pénteken 9 és 12 óra között minden egész órában. Ettől eltérő időpontban is fogadunk csoportokat, de ehhez bejelentkezést kérünk a 72 / 501 600/22651-es telefonszámon.
Leave a Reply