Korábban már foglalkoztunk a tudományos kommunikációra veszélyt jelentő predátor kezdeményezésekkel.
Akkor elsősorban kialakulásuk előzményeire és a fogalom névadójának, Jeffrey Beall-nek a bemutatására fektettük a hangsúlyt. Ez alkalommal arról lesz szó, hogy milyen típusai léteznek a predátor kezdeményezéseknek, milyen ismertetőjegyeik vannak, kiket és miért környékeznek meg, illetve milyen negatív hatásai lehetnek, ha nem vesszük észre idejében az átverést, és bedőlünk a próbálkozásaiknak.
Az open access publikálás során a szerző publikációs díjat fizet a kiadói és szerkesztői szolgáltatásokért. Ez erős vonzerőt jelent a csalóknak ahhoz, hogy megtévesztő és etikátlan módszerekkel vegyék rá a sokszor gyanútlan szerzőket az áltudományos vagy éppen nem létező open access folyóiratokban történő publikálásra és konferencia-részvételre. Érdekeik elsősorban a könnyen megszerezhető anyagi haszon köré épülnek, melynek ellenében nem nyújtanak tényleges szolgáltatást.
Miről ismerhetők fel a predátor kezdeményezések?
Ezek a nem létező vagy nívótlan kiadók, illetve folyóiratok számtalan apró trükköt alkalmaznak, amelyeket egyre nehezebb kiszúrni. Jellemzőiket ezért érdemes csoportosítani, így a kevésbé tapasztalt publikálónak is feltűnhetnek a furcsaságok, ellentmondások.
Problémás kapcsolatfelvétel
Általában kéretlen levelekkel, spam üzenetekkel érkeznek a publikálásra ösztönző felhívásaik, melyek nyelvhelyességében komoly hibákat fedezhetnek fel az angolul akár csak társalgási szinten beszélők is. A kapcsolatot nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk felvenni a kiadó munkatársaival és a folyóirat szerkesztőségével, mert legtöbbször hamis telephelyeket és elérhetőségeket adnak meg.
Gyanús folyóirat címek
A névadásban használt praktikák célja, hogy minél többen publikáljanak, minél több cikket tudjanak megjelentetni, így kieszközölve a magas publikálási díjakat/összegét a szerzőktől. Legyünk résen, ha:
- címük nagyon hasonló egy nagy presztízsű folyóiratéhoz,
- össze nem illő tudományterületeket kombinál (pl. International Journal of Business, Humanities and Technology),
- a kiadó székhelye nem illeszkedik a folyóirat nevében található helymegjelöléssel
- szerepel benne az „open”, „global” vagy „universal” kifejezés.
Példa predátor folyóiratra:
Jól látható, hogy címében amerikai lapként tünteti fel magát, viszont a székhelye Indiában található |
A fizetési feltételekre kattintva hibát ír ki |
Hamis metrikai mutatót tüntet fel
Hiányzó szakmaiság
A legegyszerűbb rajtakapni őket honlapjaik vizsgálatával, hiszen nem tesznek közzé leírást olyan fontos információkról, mint a publikálás folyamata, a lektori eljárás, a publikálás díja, a kiadói open access politikája és még bővíthetnénk a sort. Olyan tudománymetriai és adatbázis szolgáltatók logóit helyezik el a weboldalon, akikkel valójában nincs kapcsolatuk: a Clarivate Analytics által szolgáltatott impakt faktor érték vagy a Directory of Open Access Journals (DOAJ).
Érdemes alaposan megfigyelni a szerkesztőbizottságról közzétett információk hitelességét is, mert számos hamisságról árulkodnak. Szembetűnő jelek, hogy sehol nem találjuk a tagok publikált írásait vagy bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a tudományterület elismert kutatói. A folyóirat nevében szerepel az „international” kifejezés, de a tagok között kicsi vagy nincsen földrajzi távolság. A túl kicsi szerkesztőbizottság és az elérhetőség hiánya is feltűnő ismertetőjegyük. A cikkeket válogatás és előzetes bírálás nélkül, gyorsan fogadják el. A szakmai lektorálás minimális vagy nem létező; így pedig szinte azonnali megjelentetésre lehet számítani. Csaknem bármilyen tartalmú cikket publikálnak, függetlenül a küldetésükben megfogalmazott szempontoktól. A folyóiratokat nem referálják nemzetközi adatbázisok és a könyvtárak katalógusaiban sem szerepelnek.
„Hijacked journals”, avagy a megtévesztő folyóiratok
A megtévesztő folyóiratok tulajdonképpen lemásolnak, „klónoznak” egy már létező folyóiratot. Az eredeti folyóiratcímhez hasonló, vagy vele teljesen megegyező címeik vannak. Utánozzák a folyóirat logóját, színvilágát és képi megjelenését, de még a szerzői útmutatókat (author guideline) is képesek teljes egészében átemelni a saját honlapjukra. Marketing kifejezéssel élve a folyóirat teljes „brand”-jét átveszik.
Eredeti honlap – hijacked journal
„Misleading metrics”, avagy a félrevezető mutatószámok
A hamis tudománymetriai mutatókat szolgáltató cégekről általában kevés, vagy szinte semmilyen információt nem találunk. A metrika, már ha létezik egyáltalán, átláthatatlan, a számítási módszer nem eredeti vagy tudománytalan; ezenkívül az sem ritka, hogy a folyóiratok értékei évről-évre növekvő tendenciát mutatnak. A folyóiratokat gyakran pénzösszeg ellenében veszik fel a listájukra. Nevükben általában szerepel az „impact”, a „factor” vagy az „impact factor” kifejezés. Lásd: Universal impact factor, Global impact factor. Ha olyan folyóirattal találkozunk, melynek honlapján kétes eredetű tudománymetriai mérőszámot látunk, érdemes ellenőriznünk a metrikát szolgáltató céget és a folyóiratot is. A hamis metrikák gyűjteménye itt elérhető.
Predátor konferenciák
A predátor konferenciák jellemzői, hogy a meghirdetett rendezvény időpontját visszavonják, viszont a résztvevők által befizetett összeget nem utalják vissza. Előfordul, hogy ugyanazon hotelben egy időpontban több konferenciát is tartanak teljesen különböző tudományterületek témáiban. A szakterület neves professzorait a tudtuk nélkül tüntetik fel előadóként vagy a szekciók vezetőiként. A konferenciákat gyakran maguk a predátor kiadók szervezik. A California Institute of Technology (Caltech) könyvtárosa, Dana Roth gyűjti a gyanús szervezőket és rendezvényeket. Érdemes az ő listáján is szemezgetni az egyes konferenciák leírásait.
Kik az áldozatok?
Leginkább rendszeresen publikáló kutatók, oktatók vagy PhD-hallgatók, de jó eséllyel találnak meg aktív és lelkes asszisztenseket, valamint ápolókat, akik rendszeres látogatói a konferenciáknak. Némi egyszerűsítés árán az alábbi néhány csoportba sorolhatók a potenciálisan veszélyben lévő személyek:
- azok a szerzők, akiknek nem az angol az anyanyelvük,
- a pályakezdő kutatók, akik számára még ismeretlen a publikálás rendszere; őket sokszor a behízelgő e-maillel győzik meg,
- az, aki pályázati forrásból publikál; a predátorok pontosan tudják, hogy a pályázati pénzek jelentős részét publikálásra és konferencia részvételre kell fordítani,
- a fejlődő országokban élő kutatók.
Miért nem ajánlatos predátor lapban publikálni?
A predátor kezdeményezések hatásait mérhetjük az egyének és a tudományos közösségek szintjén is. Előbbi esetében minden kétséget kizáróan az egyik legkomolyabb problémát a szerzők anyagi kizsákmányolása jelenti. Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy a szerző a saját hírnevének megítélését is ronthatja azáltal, hogy a neve szóba kerül ilyen szélhámos tevékenységek kapcsán. A kezdő kutatók számára is rossz ajánlólevél egy lektorálatlan publikáció kiadása. Arról nem is beszélve, hogy a predátor folyóiratban megjelent cikket már nem lehet tudományos, nívós periodikában publikálni. Végül, de nem utolsó sorban a szakmai bírálat hiánya és az áltudományos tézisek terjedése súlyosan károsíthatják az adott tudományterület fejlődését is.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Hajnal Ward Judit: A tudomány élősködői. Denveri beszélgetés Jeffrey Beall-lel. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. vol. 25. iss. 9. pp. 9-16. 2016.
Jeffrey Beall: Criteria for Determining Predatory Open-Access Publishers. Manuscript
Jeffrey Beall: Essential Information about Predatory Publishers and Journals. In: International Higher Education iss. 86. pp. 2-3. 2016.
Jeffrey Beall: Writer’s Forum-Predatory journals, peer review, and education research. In: New Horizons in Adult Education & Human Resource Development vol. 29. iss. 1. pp. 54-58. 2017. 2017.05.06.)
Predátor folyóiratok
Képek forrása:
Példa predátor folyóiratra
DOAJ
Clarivate Analytics
Global impact factor
Leave a Reply