Japán egy lenyűgöző ország, amely ősi szokásokat ötvöz a haladó technológiával, és tökéletes harmóniát teremt a kettő között.
Az ország különösen ismert a technológiai vívmányairól hiszen az innovációk élvonalában áll egészen a gyártástól az idősek gondozásában segítséget nyújtó humanoid robotokig. A Shinkansen is méltán híres, vagy más néven a „bullet train”, azaz „golyóvonat”, amely 1964 óta száguld az országban 320 km/h sebességgel. Még így is, hogy Japán rendkívül fejlett ország, sikerült megőriznie az ősrégi, értékes szokásait. Ebben a blogbejegyzésben felfedezzük, hogy mégis mi teszi Japánt igazi kulturális csodává.
Japán észjárás
Ahhoz, hogy valóban megismerhessük a japán kultúrát, figyelmet kell szánnunk az udvariasság jelentőségére, mivel ez a japán nyelvben és kultúrában elengedhetetlen. A kapcsolatokat nem tekintik egyenlőnek; vannak különböző szerepek, amelyek az életkoron, a munkahelyi hierarchián és a tanár-diák dinamikán alapulnak. A nyelvrendszer különféle kifejezési módokat tartalmaz a tisztelet és alázat kifejezésére, melyeket az idősebbek vagy magasabb rangú egyének felé kommunikálnak. Ugyanakkor a barátokkal való beszélgetések lazább stílust és kifejezést engednek meg.
Ebben a kultúrában a hivatalos üdvözlés különleges módon zajlik. Nem alkalmazzák a megszokott kézfogást, ehelyett a felek finoman meghajolnak egymás felé, a felső testüket enyhén előredöntve. Ez a cselekedet kifejezi a tiszteletüket és hódolatukat, egyfajta finom udvariassági kifejezése a találkozásnak.
A japán gondolkodásmód és a megőrzött bölcsességek kulcsszerepet játszanak az ország elért sikereiben.
A mentális jólét és a testtartás között kapcsolatot fedeznek fel állítva, hogy a testtartás javítása pozitív hatással lesz arra, ahogyan gondolkodunk.
Ez a hozzáállás nemcsak a mindennapi életet alakítja, hanem hozzájárul a fizikai egészség javulásához is. A folyamatos fejlődés és az állandó „jobbra” való törekvés elengedhetetlen az egyén számára. Mindig keresik a lehetőségeket az optimalizálásra különösen a modern technológia területén. Ezen felül a kooperációt nagyra értékelik és a polgárokat arra ösztönzik, hogy aktívan vegyenek részt a közösségeikben, hogy mindenki hozzá tudjon járulni a maga munkájával a közös ügyekhez. Mindezt tudva nem meglepő, hogy Japán rendelkezik a világ harmadik legnagyobb gazdaságával az Egyesült Államok és Kína után. Japán az urbanisztikában is élen jár olyan városok fejlesztésével, mint Tokió, ahol okos technológiát használnak a forgalom kezelésére és a torlódások csökkentésére.
A természet szépségeinek megbecsülése
A modern környezetben a japán nép nem távolodott el a természettől, hanem mélyen csodálja annak szépségeit. A „sakura” vagy cseresznyevirág évszázadok óta ad ihletet a japán művészeteknek, költészetnek, az irodalomnak és a kerámiának szimbolizálva a virág rövid életét a tisztaságot és egyszerűség eszményét.
E virágok csodálásának hagyománya még mindig él a társadalomban. A virágnéző ünnepségeket egész Japánban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. Ilyenkor valamennyien felkeresik azokat a helyeket, parkokat, ahol ezek a fák megtalálhatók, és egészen estig piknikeznek, beszélgetnek, időt töltenek együtt a családok, a társaságok az élénken pompázó kivirágzott fák alatt.
A lenyűgöző japán kőkertek, melyeket zen kerteknek is nevezünk a buddhista filozófiát képviselik, mely szerint a meditáció elvezet a zenhez, vagyis a megvilágosodáshoz. A kertek a vizuális vonzerőn túl népszerű meditációs helyekké váltak és a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat. Meglepő módon ezek a kertek még a felhőkarcolók tetején is megtalálhatók pezsgő városokban, mint Tokió és Oszaka.
Tökéletlenség elfogadása
Amennyire a japánok értékelik a természet szépségét, úgy értékelik a tökéletlenséget is, amit egy „kintsugi” nevű művészeti forma be is mutat. Ez a drága kerámiák „javításának” művészete. A törött részeket az edény alapszínétől eltérő színű anyaggal pótolják ki a tökéletlenséget kiemelve, és pont ebben rejlik a tárgy különlegessége és szépsége.
Ennek a művészetnek az a filozófia is részét képezi, miszerint az életünk során szerzett sebek lehetnek az erősségeink és a szépségünk forrása is. Ebben a megközelítésben az elégedettség és az elfogadás nagyon fontos szerepet játszik. Rátereli az ember figyelmét arra, hogy értékelje, amije van, és azt, amit már elért. Ez több, mint egy hozzáállás; ez egy életmód, amely kiterjed a hálára az életért, a munkáért és a személyes eredményekért.
A tökéletlenség elfogadása mellett a japán gondolkodásmód becsüli az egyszerűséget, ezzel szépséget és örömet hozva az élet minden területére.
A japán konyha és egészség
A WHO adatai szerint a japánok várható élettartama magasabb, mint a globális átlag, lenyűgöző 84 év, ami a világ második legmagasabb értéke. Vessünk egy pillantást a japán konyha különlegességére, és vizsgáljuk meg, hogy miket esznek a japánok és hogy mitől lehetnek ilyen egészségesek.
A japán konyha, amelyet „washoku”-nak neveznek, azon alapszik, hogy a szezonális alapanyagokkal olyan gondosan készítik el ételeiket, hogy a friss zöldségek, gyümölcsök megőrizzék az ízüket.
A több mint ezeréves társadalmi szokásokon alapuló washoku felkerült az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára, ami azt jelenti, hogy ez a konyha nemcsak egy gasztronómiai gyakorlat, hanem egy művészeti forma is.
Az egyensúly és az egyszerűség jellemzi a japán konyhát, amely friss tengeri herkentyűket, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldségeket és rengeteg fermentált ételt használ, ezek probiotikumokban gazdagok és segítik az emésztést.
A japán étkezési szokások közül a „hara hachibu” koncepció az egészséget támogatja, mely szerint mindig épp csak annyit szabad enni, hogy pont elég legyen és ne érezze az ember az elteltséget. Az umami íz beépítése is segít a táplálékbevitel mérséklésében, mivel az umami ételek fogyasztásakor az ember előbb érzi azt, hogy eleget evett és ez hozzájárul az egészséges testtömeg fenntartásához.
Természetesen az egészséges étkezési szokások mellett a mozgás is fontos a japánok számára a fiatal korosztálytól egészen az idősekig. Ezenkívül bevett gyakorlat a természetes termálvízben való fürdés, és ez nem csak egy szabadidős tevékenység, hanem egy egészségügyi rituálé is. A forró forrásvíz ásványi anyagai a bőrön keresztül felszívódnak segítve az immunrendszer erősítését. Ezek a kulináris és életmódbeli gyakorlatok hozzájárulnak a japánok hosszú életéhez és jólétéhez.
Tanulási lehetőségek Japánban
Azoknak, akik szeretnék felfedezni Japán kulturális kincseit, ajánljuk, hogy nézzenek körül a PTE egyetemi kapcsolatai között, melyek lehetőséget kínálnak a külföldi tanulásra. Ezen programok résztvevői nemcsak tanulhatnak, hanem életre szóló élményeket is szerezhetnek. A jelentkezési időszak általában tavasszal indul, de addig is érdemes tájékozódni és körülnézni a japán egyetemek között.
Felhasznált források és további érdekes irodalmak:
Boye De Mente: Az élet művészete: Japán ősi bölcsessége
Liza Crihfield Dalby: A cseresznyevirágok hölgye
Stephen Addiss, Audrey Yoshiko Seo: Hogyan nézzük a japán művészetet?
Robert C. Christopher: The Japanese mind: the Goliath explained
Alvin Horton: Ortho’s all about creating Japanese gardens
Videók:
Japanese people and their unique culture
Japan: Where Tradition Meets Innovation, History Embraces Modernity, and Nature Unveils Its Beauty
Leave a Reply