110 éve született Vas István

Olvasási idő: 8 perc

„Majd téged is kiadnak bőrkötésben,

Ha már szétporladt klasszikus leszel.

Idéznek akkor mindenféleképpen,

Talán belőled is vizsgázni kell.”

Írta Vas István Botlóballada a hallhatatlanságról című versének első soraiban. Igaz, Vas István még nem vizsgatétel, azonban emléke és munkássága mégsem veszett el, hiszen 110. születésnapja alkalmából termet nevezünk el róla és feleségéről, Szántó Piroska grafikusról könyvtárunkban.

Vas István költő, esszéíró és műfordító 1910. szeptember 24-én született Budapesten. Iskoláit  is Budapesten végezte, végül 1928-ban érettségizett le a Markó utcai Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban. Egyetemre nem mehetett,  valamint  apja hallani sem akart fia irodalmi ambícióiról így beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Főiskolára. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedett meg Kassák Lajos nevelt lányával, későbbi feleségével, Nagy Etellel (Eti).

1932-ben kiadta első verseskötetét Őszi rombolás címmel, majd 1935-ben megjelent második verseskötete, a Levél a szabadságról. Még ebben az évben feleségül is vette Nagy Etelt, majd kiadta harmadik verseskötetét Menekülő múzsa címmel.

1939-ben meghalt első felesége, Eti, akinek alakjához egész költészetének és magánmitológiájának egyik alapmotívuma fűződött.

Az 1930-as évek második felétől bontakozott ki nagyszabású műfordítói életműve. A ’40-es évek a munkaszolgálatos behívók és a rövid munkaszolgálatok jegyében teltek el.

A német megszállás idején második felesége, Kutni Mária és Ottlik Géza bújtatták. Mindeközben 1940-ben Szentendrén megismerkedett Szántó Piroska grafikussal, akivel titkos levelezést folytatott ez idő alatt.

1947-ben jelent meg negyedik verseskötete Kettős örvény címmel.

1947 őszén Rómába utazott írótársaival, melynek ihletésére született ötödik verseskötete 1948-ban Római pillanat címmel. Ugyanebben az évben Baumgarten-díjjal tüntették ki.

1951-ben elvált második felségétől, Kutni Máriától, valamint irodalmi munkásságának méltatásául megkapta a József Attila-díj második fokozatát. Június 30-án feleségül vette Szántó Piroska grafikus-festőművészt.

1949-től kizárólag műfordításból élt. Életművének ismeretében elmondható, hogy leggazdagabb műfordítóink közé tartozik. Fordította többek közt Friedrich Schiller, William Shakespeare, Molière, Theodor Fontane, II. Rákóczi Ferenc, Eugene O’Neill, Daniel Defoe munkáit.

1956-ban megjelent hatodik verseskötete A teremtett világ címmel, továbbá megkapta fordításaiért a József Attila-díj első fokozatát is.

1960-ban bemutatta Hubay Miklóssal és Ránki Györggyel szerzett zenés tragédiáját a közönségnek Egy szerelem három éjszakája címmel. 1961-ben immáron másodszorra is megkapta a József Attila-díj első fokozatát. 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki töretlen irodalmi tevékenységének elismeréseképpen.

1971-ben az Európa Könyvkiadó lektoraként vonult nyugdíjba. A következő évben megjelentek válogatott versei A kimondhatatlan című kötetben.

1983-ban jelent meg újabb verseskötete Ráérünk címmel, majd 1987-ben az Igen is, nem is esszégyűjteménye.

A legmagasabb állami kitüntetést, A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét 70. születésnapján vehette át.

1990-ben jelent meg a Szentendrei elégia versgyűjteménye és válogatott versei is.

Utolsó kiadott munkája az Azután címet kapta.

1991. december 16-án, 81 éves korában, Budapesten hunyt el.

Vas István teljes életrajza elérhető a honlapunkon.

Ki volt Szántó Piroska?

1913. december 7-én született Kiskunfélegyházán Szántó Piroska festő, grafikus, író, érdemes és kiváló művész. Polgári családból származott, édesanyja 1918-ban öngyilkos lett, így ekkortól őt és testvéreit a nagynénjei és nagymamája nevelték.

1931-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, majd 1932-ben átiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, Szőnyi István osztályába. Később kizárták innen baloldali tevékenysége miatt. Ezt követően Rózsa Klára magániskolájában tanult, ahol mestere Vaszary János volt.

1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművész Csoporthoz, majd annak jogutódjához is, a Szocialista Képzőművészek Társaságához.

1935-ben a Tamás Galériában szerepeltek alkotásai először kiállításon.

1937-ben Bálint Endre hívására csatlakozott a szentendrei Vajda-körhöz, melynek vezetője Vajda Lajos és Korniss Dezső volt.

Első férje Seiden Gusztáv fotóművész volt, azonban házasságuk rövid ideig tartott. Ekkortájt, 1940-ben Szentendre mellett egy alkalmi művésztelepen találkozott először az akkor 30 éves Vas Istvánnal, aki ellátogatott a Vajda-körhöz tartozó fiatal művészekhez.

1944-ben Bajóton bujkált, mint kommunista, majd a háború ideje alatt Aczél György és Barta Éva keramikus bújtatta zsidó származása miatt. 1945 és 1948 között az Európai Iskola tagja volt. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte meg.

Az 1950-es években nem állíthatta ki műveit, így irodalmi illusztrációkat készített. Többek között William Shakespeare, Giovanni Boccaccio, François Villon, Rudyard Kipling, Krúdy Gyula és Radnóti Miklós műveihez készített illusztrációkat.

Munkássága

Korai munkáit az expresszív hangvétel jellemezte, majd az 1940-es években Vajda Lajos szürrealizmusának köszönhetően alakult ki fő motívuma, az antropomorf növény- és állatábrázolás. Az 1950-es évektől irodalmi művekhez készített illusztrációkat. 1956 történéseit drámai riportrajzokban ábrázolta, majd az 1960-as évektől sorozatokban dolgozta fel témáit, melyek az alkotás tárgyában, anyaghasználatában és technikájában is hasonlóak.

Képzőművészete mellett az irodalomban is maradandót alkotott, hiszen élete fordulópontjait leíró elbeszéléseiben kortársainak is emléket állít.

Díjai

• 1958. és 1971. Munkácsy- díj
• Kossuth-díj
• Magyarország Érdemes Művésze Díj
• Magyarország Kiváló Művésze Díj
• Kiskunfélegyháza Díszpolgára Díj

Könyvei

Több életrajzi jellegű művet írt, melyek a következőek:

• Bálám szamara (1982)
• Forradalmi szvit (1989)
• Akt (1994)

  

Mi a kapcsolat Vas István és könyvtárunk között?

Szántó Piroska 1993 őszén állapodott meg a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorával, dr. Hámori József akadémikussal, hogy Vas István könyvtára az egyetem különgyűjteményeként kutatási célokat fog szolgálni. Az átadásról szóló szerződés 1993. november 29-én jött létre, melynek értelmében a könyvek átadására Szántó Piroska halála után kerülhet sor.

Szántó Piroska halálát követően, 1998 szeptemberében meg is érkeztek a könyvek Pécsre, melyeket ünnepség keretében Dr. Tóth József rektor és Sonnevend Péter, a könyvtár akkori igazgatója vettek át jelképesen. A gyűjtemény először a Klimo Könyvtár melletti „vasraktárban” kapott helye.

További részletek a honlapunkon olvashatók.

Hol tekinthető meg a kiállítás?

A Tudásközpont épületébe belépve a 0. szinten található üvegvitrinben Vas Istvánhoz és Szántó Piroskához kapcsolódó könyveket, néhány rájuk emlékeztető használati tárgyat helyeztünk ki, ezzel is felkeltve az olvasók figyelmét a kiállítás iránt. A róluk elnevezett termek az első emeleten találhatóak.  A termekbe olyan kiállítást terveztünk, ami tükrözi a munkásságukat. A Vas István teremben belépve úgy érezhetjük, mintha a dolgozószobájában lennénk. A falak mentén futó üvegszekrényekben a könyvei találhatóak, a fotelek és az asztal pedig szobájának berendezését idézik. A teremben található üveges szekrényben néhány műve tekinthető meg.

Átsétálva a következő terembe olyan érzésünk van, mintha az előző folytatása lenne, akár csak egy lakásban egyik szobából a másikba belépve. Itt is könyvespolcok futnak végig a fal mentén, amelyeken Vas István könyvei vannak. Érdemes mindkét teremben rápillantani a címekre, hogy lássuk könyvtárának sokszínűségét és soknyelvűségét. A fordításaihoz használt szótárak, kortársaktól kapott dedikált könyvek és számos mű sorakozik a polcokon. A Szántó Piroska terem berendezésével az otthon hangulatában megvalósuló műtermi közeget kívántuk ábrázolni. A teremben található üvegvitrinben kiállított könyvekben az ő illusztrációi szerepelnek.

A termekből kilépve érdemes az olvasópultnál található könyvekbe belelapozni, elolvasni egy-egy verset, megnézni egy-egy illusztrációt. Ezek a könyvek kölcsönözhetőek, így az élmény „hazavihető”.

A kiállítás 2020. szeptember 24 – október 30. között tekinthető meg. Ezt követően az üvegvitrinek és egyéb kiállítási elemek elbontásra kerülnek, azonban a termek ezután is szabadon látogathatóak a könyvtár nyitvatartási idejében.

Milyen programok kapcsolódnak az évfordulóhoz?

A termek névadójához és a kiállításokhoz az ünnepi műsor helyett több online megjelenést, valamint néhány játékot terveztünk.

A különböző témájú játékokat meghatározott időközönként hirdetjük ki Facebook és Instagram oldalainkon, így érdemes őket bekövetni és figyelni.

Részvétel feltétele:

Részvételi feltétel nincs! Életkortól függetlenül bárki részt vehet a játékokban, melyeket igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minden korosztály megtalálja a neki való feladatot.

Egy jó tanács: ahhoz, hogy bármelyik játékban eredményesen tudj részt venni érdemes figyelmesen elolvasni ezt a blogbejegyzést, illetve a honlapunkon található életrajzokat.

Felkeltettük az érdeklődésedet? Íme néhány „infómorzsa”, hogy milyen feladatokra lehet számítani:

1. Kvíz – Te mit tudsz Vas Istvánról és Szántó Piroskáról?
   

A helyes kitöltők között könyvtári ajándéktárgyakat sorsolunk ki. A nyerteseket e-mailben értesítjük.

2. Tervezz könyvjelzőt!

Ha megihlettek Szántó Piroska alkotásai, saját ötleteid alapján készíts egy könyvjelzőt, melyet akár a művésznő is rajzolhatott volna.  A legszebb munkákat sokszorosítjuk, és az olvasók rendelkezésére bocsátjuk. A könyvjelző sablonját keresd a kölcsönzőpultokban és a játékot hirdető bejegyzésben, ahol a részletes információkat is közöljük.

3. Te mit üzennél?
Vajon mit írt volna chaten, üzenőfalon Vas István és Szántó Piroska egymásnak? Milyen tweetek, hasthagek töltötték volna meg közösségi oldalaikat?

Ha elolvasod a blogbejegyzést, vagy beleolvasol egy-egy Vas István versbe máris ötletet meríthetsz! Vagy akár csak képzeld magad 1940–50-es évekbe, amikor kibontakozott kettejük között a szerelem.

Beleolvasnál néhány Vas István könyvbe? Itt a lista, amit ki tudsz kölcsönözni könyvtárunkból!

1. Őszi rombolás. Bp. 1932. Hungária, 60 p. 
2. Levél a szabadságról. Bp. 1935. Nyugat, 76 p.
3.  Menekülő múzsa. Versek. Bp. 1938. Cserépfalvi, 77 p.
4. Kettős örvény. Bp. 1947.
5.  Római pillanat. Bp. 1948. Révai, 200 p.
6. A teremtett világ.Válogatott versek 1930–1956. Bp. 1956. Magvető, 389 p.
7. Elvesztett otthonok.Elbeszélés egy szerelem környezetéről. Önéletrajzi kisregény. Bp.1957. Szépirodalmi, 151 p.
8. Évek és művek.Esszék 1934–1956. Bp. 1958. Magvető, 478 p.
9. Rapszódia egy őszi kertben. Bp. 1960. Magvető, 107 p.
10. Római rablás. (Szántó Piroska rajzaival.) Bp. 1962. Magvető, 122 p.
11. Vas István összegyűjtött versei. 1963. Szépirodalmi, 830 p.
12. Nehéz szerelem.Önéletrajzi regény. Bp. 1964. Szépirodalmi, 418 p. = I–II. Bp. 1972. Szépirodalmi, 972 p. = I–IV. Bp. 1983. Szépirodalmi, 1270 p.
13. Földalatti nap.1965. Szépirodalmi, 45 p.
14. A félbeszakadt nyomozás.Önéletrajzi regény. Bp. 1967. Szépirodalmi, 434 p.
15. Nem számít. Bp. 1969. Szépirodalmi, 122 p.
16. Megközelítések.Esszék. Bp. 1969. Szépirodalmi, 374 p.
17. Mit akar ez az egy ember?Vas István összegyűjtött versei. I–II. Bp. 1970. Szépirodalmi, 338 + 356 p.
18. A kimondhatatlan.Válogatott versek. Bp. 1972. Szépirodalmi, 290 p.
19. Az ismeretlen Isten.Összegyűjtött esszék. Bp. 1974. Szépirodalmi, 1239 p.
20. Önarckép a hetvenes évekből. Bp. 1975. Szépirodalmi, 95 p. (Mikrokozmosz Füzetek.)
21. Itt voltam.Válogatott versek. Bp. 1976. Magvető–Szépirodalmi, 352 p. (30 év.)
22. Ki mást se tud.Versek 1930–1945. Bp. 1977. Szépirodalmi, 234 p. (Vas István összegyűjtött munkái 1.)
23. Rapszódia a hűségről.Versek 1945–1959. Bp. 1977. Szépirodalmi, 334 p. (Vas István összegyűjtött munkái 2.)
24. A tűzlopó. Versek 1960–1976. Bp. 1977. Szépirodalmi, 239 p. (Vas István összegyűjtött munkái 3.)
25. Tengerek nélkül.Esszék. Bp. 1978. Szépirodalmi, 312 p. (Vas István összegyűjtött munkái 4.)
26. Vonzások és választások.Esszék. Bp. 1978. Szépirodalmi, 284 p. (Vas István összegyűjtött munkái 5.)
27. Körül-belül.Esszék. Bp. 1978. Szépirodalmi, 287 p. (Vas István összegyűjtött munkái 6.)
28. Költözés. Békéscsaba. 1980. Békéscsabai Megyei Könyvtár. (Poesis Hungarica.)
29. Mért vijjog a saskeselyű?I–II. Önéletrajzi regény. Bp. 1981. Szépirodalmi, 1109 p.
30. Ráérünk. Bp. 1983. Szépirodalmi, 108 p.
31. Mégis.Válogatott versek. Bp. 1985. Szépirodalmi, 437 p.
32. Igen is, nem is.Esszék. Bp. 1987. Szépirodalmi, 417 p.
33. Szentendrei elégia.  Szentendre. 1990. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, 35 p.
34. Válogatott versek. Bp. 1990. Szépirodalmi, 486 p.
35. Azután.I–II. Regény. Bp. 1991. Szépirodalmi, 389 + 421 p.
36. Vas István válogatott versei. 1999. Unikornis, 267 p. (A magyar költészet kincsestára 76.)

További érdekességek:

A Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán, belehallgathatunk néhány versbe és családi fotókat is láthatunk.

Forrás:

Vas István

1. Vas István. Mit akar ez az egy ember? 322.
2. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont. Vas István könyvtára (2020.09.17.)
3. Petőfi Irodalmi Múzeum. Digitális Irodalmi Akadémia. Vas István (2020.09.17.)
4. Nyári Krisztián.Így szerettek ők 2. Újabb irodalmi szerelmeskönyv. Budapest. Corvina Kiadó.2013.66-70.

Szántó Piroska

1. Szántó Piroska története (2020.09.17.)
2. Szántó Piroska (2020.09.17.)
3. 20 éve kapott díszpolgári címet Szántó Piroska (2020.09.17.)

 

Borítókép: Balogh Fanni

Fotók:

• Fortepan/Hunyady József
• Révész Enikő