A koncentráció fenntartása napjainkban az egyik legnagyobb kihívássá vált, különösen akkor, amikor a tanulás, a munka és a folyamatosan jelen lévő digitális tér hatásai egyszerre érnek bennünket. Tapasztaltad már, hogy nehezen tudsz fókuszálni, könnyen elterelődik a figyelmed, vagy úgy érzed, tanulás közben „nem fog az agyad”? Ez nem gyengeség, és nem a teljesítőképességed hiánya: a modern környezet egyszerűen túl sok ingerrel áraszt el, amire az idegrendszer állandó alkalmazkodással próbál válaszolni. Ez a cikk abban segít, hogy megértsd, miért érzed gyakran, hogy nem tudsz figyelni, hogyan hat a digitális világ a tanulásodra, és milyen környezet teremti meg a hatékony fókusz feltételeit számodra.
A short-form tartalmak hatása
A figyelmedet leginkább azok a tartalmak vonhatják el, amelyek rövidségükkel azonnali ingereket adnak.
A TikTok, az Instagram Reels vagy a YouTube Shorts videók közvetlenül az agy jutalmazó rendszerét aktiválják, ami erre válaszul a dopamin nevű „jutalmazó hormont” szabadítja fel. Minden új tartalom apró jutalomfalatként hat az agyra, amitől újra és újra szeretnéd átélni ezt az élményt. Ha ez a viselkedés ismétlődik, a jutalmazó rendszerhez kapcsolódó idegpályák megerősödnek, az agy pedig megtanulja, mi váltja ki ezt az állapotot.
Hosszú távon azonban ez megnehezíti, hogy tartósan egyetlen feladatra összpontosíts. Az idegrendszer hozzászokik a gyors váltásokhoz, így a lassabb, elmélyülést igénylő tevékenységek (például a tanulás) egyre nagyobb erőfeszítésbe kerülnek. Ezért érezheted úgy, hogy „egy perc után unatkozol”. Ilyenkor nem a feladat nehéz, hanem arról van szó, hogy a jutalmazó rendszered más típusú ingerekhez szokott hozzá.
A közösségi platformok úgy vannak megtervezve, hogy folyamatosan figyeljék, milyen tartalmak érdekelnek, mit nézel végig, mire görgetsz tovább, vagy mit kedvelsz. Ezek alapján alakítják ki a személyre szabott tartalomfolyamot. Ez elsőre akár hasznosnak is tűnhet, hiszen olyan dolgokat látsz, amelyek érdekelnek, de:
Gondolkodtál már azon, hogy miért jelennek meg időnként teljesen más típusú tartalmak is, mint amik egyébként érdekelnek?
Mert a váratlan újdonság felerősíti a dopaminhatást.
Ez a működési elv a szerencsejátékok mechanizmusára hasonlít: sosem tudhatod, hogy a következő videó lesz-e az, amely megnevettet, felcsigáz vagy érzelmileg megérint.
Éppen ez a kiszámíthatatlanság tartja fenn az érdeklődést, és ösztönöz arra, hogy tovább görgess.
Gyakori jelenség, hogy észre sem veszed, mikor léped át a
„csak egy-két videót nézek meg”
határát, mivel az algoritmus szándékosan úgy lett kialakítva, hogy automatikusan folytasd a tartalomfogyasztást.
Így a görgetés nemcsak szokássá, hanem akár nehezen kontrollálható viselkedéssé is válhat, miközben szinte észrevétlenül egyre több időt töltesz a platformon.
De miért érzed magad fáradtabbnak?
A nap folyamán még a legapróbb szünetekben is – amikor mozgólépcsőn állsz, buszra vársz, eszel, sorban állsz, WC-re mész, vagy csak „pihenteted a fejed egy percre” tanulás közben – az idegrendszered folyamatosan ingereket kap, így szinte alig adsz esélyt a valódi pihenésre.
Kutatások szerint azonban a rövid görgetések nem nyújtanak valódi pihenést. Sőt, a gyors és intenzív ingerek folyamatos éberséget követelnek az agytól, így ahelyett, hogy feltöltődnél, gyakran még fáradtabbnak és kimerültebbnek érzed magad utánuk. A képernyő állandó közeli fókusza megterheli a szemizmokat, csökkenti a pislogások számát, ami szemszárazsághoz és feszülő érzéshez vezethet. Hosszú távon pedig ez a szokás rontja a fókuszváltás képességét is.
Az élet képernyőn keresztül
Ma már magától értetődő, hogy mindennapi teendőink nagy részét digitális eszközökön keresztül végezzük. Telefonon vagy laptopon intézzük a banki ügyeinket, chatelünk, e-mailezünk, videóhívásokat bonyolítunk, online kezeljük tanulmányi és munkahelyi feladatainkat, digitális naptárt használunk, vásárolunk, játszunk, fotózunk, videózunk, illetve filmeket, sorozatokat és különféle streamelt tartalmakat nézünk. A navigáció, az edzéstervek követése, az online meetingek világa vagy éppen az e-learning ma már teljesen természetes része a mindennapjainknak. Ehhez jönnek még a VR- és AR-alkalmazások, a digitális tankönyvek, a jegyzetelésre használt platformok vagy akár az AI-alapú tanulási rendszerek, amelyek miatt szinte észrevétlenül egyre több időt töltünk digitális eszközök használatával.
A kijelzők által kibocsátott kék fény gátolja a melatonin termelődését – ez az a hormon, amely a nappalok és éjszakák váltakozásához igazítja a biológiai ritmusodat. Ha este is telefont, laptopot vagy tévét nézel, az agyad ezt a fényt nappali jelzésként értelmezi, ami miatt később tudsz elaludni, és könnyen felborul a természetes bioritmusod. Ráadásul, ha pörgős játékokkal játszol vagy akciófilmet nézel elalvás előtt, az csak ront a helyzeten: ezek a tartalmak megemelik az adrenalin- és kortizolszintedet, amitől az idegrendszered éber állapotba kerül, pont az ellenkezőjébe, mint amire az elalváshoz szükséged lenne.
A rossz alvásminőség csökkentik a másnapi koncentrációt, reakcióidőt, információfeldolgozást és memóriaműködést, mert a tanuláshoz szükséges idegi folyamatok jelentős része alvás közben zajlik: ilyenkor rögzülnek a napközben tanult információk, és ekkor erősödnek meg az új idegi kapcsolatok is. Ha későn fekszel le, vagy az alvásod megszakított, esetleg nem elég hosszú, ezek a folyamatok kevésbé hatékonyak, ami érezhetően rontja a tanulási teljesítményt.
„Rosszul tanulok?” – Nem. A figyelmed van túlterhelve
A munkamemória az agy rövid távú, aktív feldolgozó rendszere, amely néhány másodpercig vagy percig képes megtartani és kezelni azokat az információkat, amelyekre éppen szükséged van egy feladat elvégzéséhez. Ez a kapacitás azonban véges.
A működése nagyon hasonló a számítógép RAM-jához, a gyors, ideiglenes tárhelyhez, amelyen keresztül minden futtatott folyamat áthalad. Ha túl sok program fut egyszerre, a RAM megtelik, a gép lelassul, nem reagál időben, hibásan működik. Ugyanez történik az aggyal is, ha túl sok inger éri, hamar túltelítődik. Ennek eredménye lehet a feledékenység vagy a szétszórtság is.
Az egy emberre naponta zúduló információ mennyisége évtizedek óta folyamatosan nő.
A multitasking mítosza
Sokan hiszik, hogy képesek egyszerre több dologra is figyelni, de a kutatások világosan mutatják: a multitasking valójában nem létezik.
Az agyunk nem párhuzamosan végzi a feladatokat, hanem folyamatosan váltogat közöttük. Ez a váltás viszont kimerítő, és komoly terhelést ró a munkamemóriára. A következmény ismerős lehet: lassabb haladás, több hiba és gyorsabb kifáradás.
Már egy 30 másodperces megszakítás is érzékelhetően rontja a teljesítményt – vagyis a koncentrációd sokkal könnyebben szétesik, mint gondolnád. A túl sok külső inger ráadásul megnehezíti a mentális regenerációt, így egyre nehezebb visszakerülni a fókuszált állapotba.
De mit tehetsz a jobb koncentrációért?
A figyelem nem egy fix adottság, fejleszthető, és nagyban függ az általad teremtett körülményektől. Akkor tudsz igazán fókuszált maradni, ha kevés a zavaró inger, átlátható a tanulókörnyezeted, és odafigyelsz a saját bioritmusodra is.
Pár tipp, ami ebben segíthet:
1. Alakíts ki ingerszegény tanulókörnyezetet!
A koncentráció legnagyobb ellensége a túl sok inger. Akkor tudsz igazán elmélyülni egy feladatban, ha a környezeted nyugodt és átlátható. Ezért segíthet, ha jobban figyelsz ezekre:
- Kapcsold ki vagy tedd el a telefont! A legjobb megoldás, ha olyan helyre teszed, ahol nem látod. A puszta jelenléte is csökkenti a fókuszt.
- Zárd be a felesleges böngészőfüleket! Tanulás közben hagyj csak egy ablakot: azt, amit éppen használsz. Blokkold a felugró ablakokat, az e-mail- figyelmeztetéseket és minden olyan alkalmazást, amely megszakítaná a tanulási folyamatot. Minden hangjelzés vagy rezgés kizökkent a tanulásból még akkor is, ha nem reagálsz rá.
- Csökkentsd a háttérzajt! Ha lehet, tanulj csendes környezetben! Ha erre nincs lehetőség, hallgass egyszerű, monoton háttérzenét (white noise)!
- Minimalizáld a mozgást a látóteredben! Ha valaki járkál körülötted, vagy sok minden történik az ablakon kívül, a figyelmed automatikusan elkalandozik.
- Állíts be egységes fényt! A villódzó fényforrások vagy túlságosan éles fények elterelik a figyelmed. A diffúz, egyenletes világítás segíti a koncentrációt.
- Válaszd a papír alapú jegyzetelést, ha lehet! Amit kézzel írsz le, nagyobb eséllyel rögzül hosszú távon, mint amit legépelsz, vagy csak elolvasol.
2. Tanulj rövid, fókuszált blokkokban!
A koncentráció képessége nem korlátlan. Teljesen természetes, hogy egy idő után csökken. Éppen ezért érdemes 25–40 perc tanulás után 3–5 perces rövid szünetet beiktatni. Ezzel növelheted a hatékonyságot, és hosszabb távon is fenn tudod tartani a figyelmed.
3. Tarts rendet magad körül!
A túlzsúfolt íróasztal könnyen elvonhatja a figyelmed. Az agy folyamatosan dolgozik a vizuális ingerek feldolgozásán: észlel, értelmez, szelektál, ami nagyon sok energiát emészt fel. Csak azt tedd az asztalodra, amire tényleg szükséged van a tanuláshoz!
4. Keress alternatív dopaminforrásokat!
A sport vagy bármilyen egyéb testmozgás, a kreatív tevékenységek (például a rajzolás, festés, zenehallgatás vagy az írás) és a természetben töltött idő egészséges módon tesz boldogabbá.
5. Törekedj a tudatos képernyőhasználatra!
- Kövesd nyomon a képernyőidőt! Már önmagában az is sokat számít, ha tisztában vagy azzal, mennyi időt töltesz a digitális térben.
- Kapcsold fekete-fehér módba a kijelzőt! Ez kevésbé erőlteti a szemed, és csökkenti a késztetést a folyamatos görgetésre.
- Iktass be napi 2–3 óra képernyőmentes időt, különösen lefekvés előtt!
- Tarts néha „digitális detox napot”, amikor szándékosan száműzöd a kütyüket az életedből!
Hogyan segít ezekben a könyvtár?
Itt olyan tereket találsz, ahol ezeket a feltételeket könnyebben megteremtheted.
Egyéni tanulóterek
Csendes tanulózónában elhelyezett, szigetszerűen kialakított asztalok, ahol saját lámpa, konnektor és kényelmes szék biztosítja a zavartalan tanulást.
Csoportos tanulószobák
Ezek ideálisak közös tanuláshoz, projektmunkához, és minden szükséges technikai felszereltséggel rendelkeznek a hatékony munkához.
Kutatófülkék
Üvegfallal leválasztott, kisméretű szobák, amelyek segítenek kizárni a zavaró környezeti ingereket. Íróasztallal, székkel és konnektorral felszerelve tökéletes helyszínt biztosítanak a tanuláshoz.
További információkat és részletes leírást a tanulóterekről itt találsz.
Naprakész tudományos tartalmak
Érdekel ez a téma? Akkor hallgasd meg a „Hogyan küzdjünk a mentális fáradtság és a kiégés ellen az akadémiai szférában?” című podcast epizódot is, ahol Matuz András közérthetően és gyakorlati példákon keresztül beszél a tartós szellemi terhelésről, valamint arról, hogyan lehet hatékonyabban kezelni az ezzel járó kihívásokat.
És a végére egy kis friss könyvajánló a témában
Vajon miért alakulnak ki olyan gyakran függőségek az emberek életében? Miért terjedt el a kávéivás, a dohányzás vagy a kényszeres internetezés?
Miért érezzük magányosnak magunkat, miközben rengeteg ember vesz bennünket körül? Miért olyan stresszes az életünk, és miért egyre gyakoribb az elhízás, az allergia vagy a depresszió?
Bereczkei Tamás pszichológus új könyvében azt vizsgálja, hogyan ütközik a modern élet felgyorsulása és ingergazdagsága azzal a működésmóddal, amelyhez az emberi agy több ezer éven át alkalmazkodott.
A könyv kölcsönözhető a Tudásközpont 2. emelet szabadpolcáról.
Jelzet: 150 B 53
Források
- Ahmed, O., Walsh, E. I., Dawel, A., Alateeq, K., Espinoza Oyarce, D. A., & Cherbuin, N. (2024). Social media use, mental health and sleep: A systematic review with meta-analyses. Journal of Affective Disorders, 367, 701–712. https://doi.org/10.1016/j.jad.2024.08.193
- Bohn, R. E., & Short, J. E. (2012). Measuring consumer information. International Journal of Communication, 6, 980–1000.
- Chen, H., Peng, L., Peng, J., et al. (2025). The relationship between media multitasking and attention: A three-level meta-analysis. Current Psychology, 44, 6326–6347. https://doi.org/10.1007/s12144-025-07624-2
- Desai, D., Patel, J., Saiyed, F., Upadhyay, H., Kariya, P., & Patel, J. (2024). A literature review on holistic well-being and dopamine fasting: An integrated approach. Cureus, 16(6), e61643. https://doi.org/10.7759/cureus.61643
- Haliti-Sylaj, T., & Sadiku, A. (2024). Impact of short reels on attention span and academic performance of undergraduate students. Eurasian Journal of Applied Linguistics, 10(3), 60–68. https://doi.org/10.32601/ejal.10306
- Jia, D. Y., & Wang, Y. (2025). Endless scrolling: Predictors of procrastinatory short-form video use and its effects on stress and sleep. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking. Advance online publication.
https://doi.org/10.1177/21522715251404199 - Lodge, J. M., & Harrison, W. J. (2019). The role of attention in learning in the digital age.Yale Journal of Biology and Medicine, 92(1), 21–28.
- Ruzzante, F., Cevolani, G., & Panizza, F. (2025). Scrolling to wisdom: The impact of social media news exposure on knowledge perception. Psychonomic Bulletin & Review, 33(1), 11. https://doi.org/10.3758/s13423-025-02786-3
- Sharpe, B. T., & Spooner, R. A. (2025). Dopamine-scrolling: A modern public health challenge requiring urgent attention. Perspectives in Public Health, 145(4), 190–191. https://doi.org/10.1177/17579139251331914
- Theopilus, Y., Al Mahmud, A., Davis, H., & Octavia, J. R. (2025). Persuasive strategies in digital interventions to combat internet addiction. International Journal of Medical Informatics, 195, 105725. https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2024.105725
- Zickerick, B., Kobald, S. O., Thönes, S., Küper, K., Wascher, E., & Schneider, D. (2021). Don’t stop me now: Hampered retrieval of action plans following interruptions. Psychophysiology, 58(2), e13725. https://doi.org/10.1111/psyp.13725
Leave a Reply