Mi az az Open Science és egyáltalán mi szükségünk van rá? – I. rész

Olvasási idő: 4 perc

Az Open Science-kérdéskör egy olyan online kutatási környezettel foglalkozik, ami – mire a jelenlegi egyetemisták az első publikációjukig eljutnak – adott lesz.

Sőt, tulajdonképpen már most az, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki mennyire tudja majd tudatosan használni ezeket a lehetőségeket.

Adott esetben a tudományos előmenetele függhet tőle vagy az, hogy lesz-e esélye elnyerni bizonyos pályázati pénzeket; de az idézettségünket is növelhetjük, ha megértjük és használjuk ezt az infrastruktúrát. Kétrészes cikkünkben a FOSTER Plus Open Science Toolkit megkerülhetetlen, ingyenes, tízrészes online kurzusának bevezető előadására támaszkodva segítünk a témát jobban megvilágítani.

Tavaly év végén vettük észre, hogy a témával foglalkozó legfontosabb és legnaprakészebb oldal, az open-access.hu már új link alatt érhető el. Mindez jól mutatja, hogy ha az online térben zajló tudományos tevékenység nyíltabbá válását megcélzó diskurzus iránya nem is, de tárgya némileg megváltozott. Annak, aki az utóbbi néhány évben az online közeg és tudományosság trendjeit követte, az a benyomása támadhatott, hogy mindenből van (legalább) 2.0 és mindennek van Open megfelelője. Miért pont az Open Science az, amely talán a legjelentősebb és legsürgetőbb feladatokat állítja a kutatók és a tevékenységüket segítő könyvtárosok elé?

Fel az óriások vállaira!

Találó az Open Science mozgalmat egy ernyőhöz hasonlítani, amely számos különböző, de mégis egy irányba mutató törekvés, kezdeményezés és program fölé borul egyfajta átfogó filozófiaként, gondolkodásmódként. Több, pusztán eszközök, módszerek és folyamatok összességénél. Tudatos törekvés arra, hogy egy sokkal együttműködőbb, hozzáférhetőbb tudományosságot hozzunk létre, amelyben az egyes kutatók kölcsönösen meríthetnek egymás munkájából, függetlenül attól, hogy hova születtek, és nem ütköznek fizetési falakba.

1. ábra Mire gondolunk, amikor Open Science-ről beszélünk? (Forrás: Robin Champieux)
1. ábra Mire gondolunk, amikor Open Science-ről beszélünk? (Forrás: Robin Champieux)

Az Open Science olyan gyakorlatok összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a kutatási folyamat minden egyes eleme – tehát nemcsak az eredmények, de az ezek alapjául szolgáló kutatási adatok, módszerek és munkafolyamatok is – teljes mértékben nyílt, elérhető, hozzáférhető, átlátható legyen, s ezáltal későbbi kutatások is alapulhassanak rajtuk. Amikor Mick Watson ezt olvasta, feltette magának a kérdést: nem ez alapjáraton maga a tudomány? Aztán gyorsan meg is válaszolta: sajnos nem. Ez lehetne, vagy ennek kellene lennie, de jelenleg nem ez.

Noha az eszme sok évszázados múltra vezethető vissza (emlékezzünk csak azokra a bizonyos óriások vállán álló törpékre), a tudományos területen tevékenykedők számára túlságosan is jól ismert gyakorlat az öncélúság, együttműködésre való képtelenség, vagy akár a saját „kiskirályságok” foggal-körömmel való védelmezése, amely nem teszi lehetővé, hogy másokkal is megoszthassuk a tudásunkat.

Open Science: Just Science Done Right
2. ábra Az Open Science csak helyesen végzett tudomány (Forrás: Melanie Imming, Jon Tennant – https://zenodo.org/record/1285575)

Tehát nem a tudományosság alapeszméjének megváltoztatásáról van itt szó. Sokkal inkább egy olyan törekvésről, amely ehhez az eszméhez közeledni próbál azáltal, hogy tudatosan használja a 21. századi online infrastruktúra adta lehetőségeket annak érdekében, hogy valóban megmászhatók legyenek azok a bizonyos óriásvállak. Az Open Science hívei hisznek abban, hogy a kutatások „kinyitása” nagyban hozzájárulhatna az ellenőrizhetőség, reprodukálhatóság növeléséhez, és csökkentené a különböző visszaélések, téves következtetések levonásának és átvételének lehetőségét, ráadásul elősegíthetné, hogy nőjön az egyes munkák hatása mind a tudományos közösségen belül, mind azon kívül. Mert az impakt faktor fontos, de a társadalmi hatás jelentősége sem elhanyagolható.

Az Open Science négy pillére

Hogy mennyivel több az Open Science, mint az Open Access (melynek megszületéséről és filozófiájáról itt írtunk részletesen) publikálási gyakorlatok összessége, azt szemléletesen mutatja az a koncepció, amely az Open Science négy pilléreként beszél a kutatási adatról, a szoftverről/kódról, a publikációról, illetve a bírálatról. Ennek értelmében tehát az Open Access publikáció része az Open Science-nek is, de nem feleltethető meg egyik a másiknak.

Az Open Science négy pillére
3. ábra Az Open Science négy pillére (Forrás: https://www.fosteropenscience.eu)

A kutatási adatok fontosságának felértékelődését figyelhetjük meg a tudományos életben. Érthető, hiszen ahhoz, hogy a következtetéseinket mások ellenőrizni tudják, illetve építhessenek rájuk, szükségük van arra, hogy betekintést nyerjenek azokba az adatokba, amelyeken ezek alapulnak. Az Open Data szellemiségében keletkezett adatok igyekszenek megfelelni a FAIR alapelveknek: megtalálhatók (findable), hozzáférhetők (accessable), interoperábilisak (interoperable) és újrafelhasználhatóak (reusable).

 

FAIR alapelvek
4. ábra FAIR, azaz megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (Forrás: http://www.codata.org/working-groups/fair-data-expert-group)

Pontosan meghatározott, hogy mire használhatók fel és mire nem. Közkeletű tévedés ugyanis, hogy minden adatnak feltétlenül nyilvánosnak kell lennie. Természetesen senki sem várja el, hogy szenzitív adatokat mindenki számára elérhetővé tegyenek. De ilyen esetben is közölhetünk annyit, hogy miért nem tesszük hozzáférhetővé azokat.

Az Open Science kutatásnak szintén részét képezi azoknak a szoftvereknek és kódoknak a nyilvánossá tétele, amelyek az adatok feldolgozását vagy megjelenítését lehetővé tették. Fontos, hogy lehetőleg nyílt forráskódú, más rendszerekkel összekapcsolható programokat használjunk, és ezeket elérhetővé is tegyük olyan megoldások használatával, mint például a Github.

Az, hogy nem egyedül vele foglalkozik az Open Science, nem jelenti azt, hogy a publikáció elveszítette a kulcskomponens szerepét. Az ingyen megtekinthető és a lehető legkorábban hozzáférhetővé tett, Open Access folyóiratokban vagy repozitóriumokban megjelenő publikációkat tekintjük a fejlődés és innováció motorjának.

Szintén az érdeklődés középpontjában áll a szakmai lektorálás (peer review) folyamatának átgondolása; átláthatóbbá, megbízhatóbbá, eredményeinek elérhetőbbé tétele.

Cikkünk második részében azt gondoljuk végig, hogy ebben a megváltozott értelmezésben mit jelent valójában az „open” kifejezés, hogyan gondolkodik és dolgozik az a kutató, aki már az Open Science szellemiségét követi, és miért előnyös mindez a számára.

Hozzászólás

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

hu_HUMagyar
en_GBEnglish (UK) hu_HUMagyar