Lovász Dávid kutatástámogató könyvtáros kollégánk kimagasló színvonalú munkáját 2024. május 25-én a Pedagógusnapi és Díszoklevél-átadó Ünnepi Szenátusi Ülésén a Pécsi Tudományegyetem vezetése rektori dicsérettel jutalmazta. Vele készült interjúnkban beszélgettünk a könyvtáros hivatásról, a kutatástámogatói munka sokszínűségéről, Dávid projektjeiről és arról, hogy milyennek képzeli a könyvtárak jövőjét.
Először is, szívből gratulálunk a rektori dicsérethez! Büszkék vagyunk rád, és nagyon örülünk a sikereidnek! Mit jelent számodra ez az elismerés? Mit éreztél, amikor kiderült, hogy rektori dicséretre terjesztettek elő?
Köszönöm a gratulációt! Természetesen nagyon jól esett és büszkeséggel töltött el. Szerintem minden díjnak az értékét az adja, hogy kik kapták meg előttünk, kiket követünk a sorban. Számomra az, hogy utánad vehettem át (a tavalyi interjút is ajánlom mindenki figyelmébe, amikor fordított volt a szereposztás), nagyon sokat dobott a díj értékén.
Mivel foglalkoztál, mielőtt a könyvtárban helyezkedtél el? Hogyan kerültél a könyvtárba?
Az ELTE-n történelem szakon végeztem, de kicsit a néprajzba is belekóstolhattam. A mesterszak után akartam tartani egy kis szünetet (ez azóta is tart), és kerestem a helyem, hazaköltöztem Pécsre. Nem igazán tudtam, hogy merrefelé induljak el, ezért jelentkeztem a könyvtárba egy digitalizálással kapcsolatos kulturális közfoglalkoztatási munkára. Megszerettem ezt a könyvtári miliőt (ami mindig is vonzott, az összes nagyobb vizsgámra a könyvtárban készültem fel), és adódott egy lehetőség, úgy voltam vele, hogy miért is ne.
Milyen elképzeléseid voltak a könyvtári munkáról, mielőtt idekerültél? Az elképzeléseid és a valóság mennyire voltak hasonlóak?
Az az igazság, hogy a könyvtári munkának csak egy nagyon kis szeletére volt rálátásom. Néha eszembe jut, hogy ha lenne egy időgépem, és visszamehetnék a szakdolgozás körüli időkbe (nem csak oda mennék, de az majd egy másik interjú témája legyen), akkor biztosan jobban támaszkodtam volna a könyvtárosok szakértelmére a felkészülésben, és igénybe vettem volna egy jó alapos szaktájékoztatást, vagy jobban körülnéztem volna a fizikai állományon kívül is. A mostani hallgatóknak is csak ezt tudom ajánlani, hogy teszteljék a kollégákat bátran. Nagyon meg fognak lepődni.
Mik voltak azok a könyvtári munkával kapcsolatos meghatározó élményeid, amik felébresztették benned a könyvtáros öntudatot?
Azt hiszem, hogy ez nálam nem konkrét élményekhez, hanem közösségekhez és ügyekhez kötődik. Az egyetemi könyvtárban megtaláltam egy olyan közösséget, amihez szívesen tartozom. Szeretek bejárni dolgozni, nagyon jó csapat vagyunk a Publikálás- és Kutatástámogatási Osztályon, amihez én is hozzá tudok járulni, és szeretem a munkámat is, mert úgy érzem, fontos, amit csinálunk. Szóval, ez bennem fokozatosan erősödött meg, de most határozottan könyvtárosnak vallom magam, és úgy érzem, hogy még sok dolgom van itt.
Mit jelent számodra könyvtárosnak lenni? Miért szeretsz könyvtáros lenni?
Én segítő szakmaként tekintek a könyvtárosságra. Egyetemi könyvtárosokként a mi elsődleges célközönségünk az egyetemi polgárság egésze. Abban segítjük a hallgatókat, kutatókat, hogy a saját feladataikra összpontosíthassanak, felkészülten nézhessenek szembe a legkülönbözőbb kihívásokkal. Eszközöket biztosítunk, tájékoztatunk, támogatunk. Azért szeretek könyvtáros lenni, mert a munkám során sokszor megélhetem azt, hogy tényleg a hivatásuk iránt elkötelezett, küldetéstudattal és hatalmas tudással rendelkező embereknek tudok segíteni egy kicsit abban, hogy elérhessék a céljaikat. Őszintén hiszem, hogy óriási szüksége van a világnak jó emberek által, magas szinten végzett tudományra. Ehhez egy picit könyvtárosként mi is hozzá tudjuk tenni a mi részünket, és ez jó érzés.
Ha valaki megkérdezi tőled, hogy mivel foglalkozol, mit jelent a publikálástámogatás egy felsőoktatási könyvtárban, hogyan mondod el neki?
Ahhoz, hogy ezt elmagyarázzam, néha egy sporthasonlattal szoktam élni. Egy profi labdarúgóklubnál is vannak olyan szakemberek, akik behatóan ismerik azt a mezőt, ami a modern labdarúgás, követik a trendeket, változásokat a játékban, és helyben segítik azt a szakmai stábot, amely a csapat taktikáján dolgozik, hogy ők a saját feladataikra tudjanak koncentrálni. A digitális kutatási ökoszisztéma is egy gyorsan változó színtér. Mi ezeket a változásokat próbáljuk követni, behozni az egyetemre, annak érdekében, hogy mind az egyes kutatók, mind pedig az egyetem egésze jobb pozícióba kerüljön. Lehet, hogy nem értünk egyet minden iránnyal, de a mi szerepünk az, hogy a kutatók felé közvetíteni tudjuk a velük szemben számtalan irányból támasztott elvárásokat, és lehetőleg eszközöket is adjunk a kezükbe, amelyek segítségével ezeknek meg tudnak felelni. A mi feladatunk az, hogy amennyire lehet, tehermentesítsük a kutatókat, akár azzal, hogy átvállalunk tőlük számukra nyűgöt jelentő, adminisztratív feladatokat, és levesszük a vállukról azt a terhet, hogy mindig képben kelljen lenniük a publikációs mező változásaival kapcsolatban. Az is a feladatunk, hogy ezekre az igényekre megfelelő szolgáltatások bevezetésével és működtetésével reagáljunk.
Több könyvtári projekt megbízott vezetője és hajtómotorja vagy. Mik ezek a projektek? Melyik számodra a legkedvesebb ezek közül?
Ha megengeded, inkább minden projektemnél kiemelném, hogy miért kedves a számomra.
Az elsődleges feladatom az egyetemi folyóiratok szerkesztőségeit segíteni abban, hogy méltó körülmények között, lehetőleg egyre nagyobb nemzetközi láthatóságra szert téve jelenhessenek meg. Ebben a szerepkörömben azt szeretem a legjobban, hogy nagyon elkötelezett szerkesztőket ismerhettem meg, akik tényleg pénz nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel visznek olyan folyóiratokat, amiket a szívügyüknek tekintenek. Nagyon örülök annak, hogy ezt a célt az Egyetem vezetése is felkarolta. Ezt mutatja, hogy a mi kezdeményezésünkre immáron második évéhez közeledik a PTE folyóirat-fejlesztési pályázat, amelynek keretei között már anyagi forrásokkal is támogatni tudjuk ezt a munkát.
„Dávidról igen jó szakmai véleményem van. Mi a karon nagyon hálásak vagyunk neki, mert nem volt olyan kérésünk / kérdésünk, amire ne érkezett volna azonnal pozitív válasz a részéről. Roppant segítőkész volt, lelkes, támogató. Olyan találkozókat szervezett meg és olyan képzéseket tartott nekünk, amelyek segítettek abban, hogy a legmodernebb folyóiratalapítási elveket megértsük, illetve a már működő tudományos folyóiratok esetében olyan szerkesztési szempontokat vegyünk figyelembe, hogy azok megfeleljenek a jelen elvárásainak.
Gratulálunk a rektori dicsérethez, a legjobb helyre ment!”Dr. Wolosz Robert
PTE BTK Szlavisztika Intézet Orosz Filológia Tanszék
Az elmúlt évben vettem át a közösségi tudománnyal (citizen science-szel) kapcsolatos feladatokat. Ha esetleg valakinek új lenne ez a fogalom: olyan projekteket értünk közösségi tudomány alatt, amelyek a társadalom bevonásával, az ő igényeikre is reagálva, de tudományos módszertannal tesznek le az asztalra nagyon értékes eredményeket. A citizen science szellemisége nagyon közel áll hozzám. Elképesztően fontosnak tartom, hogy a tudományos eredményeket a lakosság a magáénak érezze, és azt is, hogy a tudomány a társadalommal folyamatos párbeszédben, az emberek igényeire, szükségleteire is reagálni tudjon.
A harmadik projektem, amit kiemelnék, a Kapocs a Tudáshoz névre hallgató kutatástámogató podcastünk, amely abból a célból jött létre, hogy beszéljünk mélyen, részletekbe menően napjaink PTE-s kutatásairól és a publikálással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. Nagyon szeretem ennek a személyességét. Kicsit szerelembe szoktam esni minden aktuális témánkba.
„Dáviddal a Fekete Ritával közösen vezetett Kapocs a tudáshoz podcast kapcsán találkoztam. Elképesztően alaposan felkészültek belőlem, Dávid jó kérdései és nyitott személyisége nagyban segítettek, hogy kényelmesen érezzem magam a podcast-felvétel szituációjában. Azóta pedig a citizen science kapcsán széleskörű együttműködésbe kezdtünk, és hogy sikeres lehet ez a munka, annak komoly biztosítéka számomra Dávid szakmai kvalitása és megbízhatósága.”
Dr. Farkas Judit
PTE BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék
Nem kutatástámogatással kapcsolatos projekt, de a könyvtár Innovatív Könyvtári Térhasználat munkacsoportjának a vezetésével is megbíztak az elmúlt években. A munkacsoporttal azon vagyunk, hogy a könyvtári hálózat tereit az egyetemi polgárok igényeit is figyelembe véve alakíthassuk. Rengeteg ötletünk lenne még. Remélem, az Egyetem ebben is meglátja majd a fantáziát, ahogy a folyóirat-fejlesztésben.
Milyen aktuális könyvtárszakmai trendeket látsz, amiket szerinted érdemes lehet az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont szolgáltatásportfóliójába beemelni? Vannak új könyvtári projektötleteid?
Nagyon erősen foglalkoztat az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia most tapasztalható térnyerése és ugrásszerű fejlődése milyen hatással lesz a tudományos kutatásra, publikálásra. Rengeteg kiaknázható lehetőséget és veszélyt is látok ezzel kapcsolatban. Elkezdtük a könyvtárban, a mi szempontunkból is körüljárni ezt a kérdést. Én nagyon örülnék annak, ha a miénk lenne az első olyan hazai felsőoktatási könyvtár, amely egy átfogó, mesterséges intelligenciát használó eszközöket kiajánló, korszerű, az etikus és hatékony tudományos kutatást segítő portfóliót tudna az egyetemi polgárok számára elérhetővé tenni. Szerintem ez nagyot szólna.
A Kapocs a tudáshoz könyvtári kutatástámogató podcastünk megálmodója és egyik házigazdája is vagy. Miért akartál egy könyvtáros podcastműsort, mi motivált a létrehozásában? Milyen pluszt ad neked és a könyvtárnak ez az új szerepkör?
Szerintem azt láttuk meg együtt, hogy nagyon fontos lenne felerősíteni a kutatói hangot azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amikkel mi, kutatástámogató könyvtárosok nagyon sokat foglalkozunk, és elindítani egy közös gondolkodást a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratoktól a nyílt tudományon át a korszerű és méltányos kutatásértékelés témáiban. Ezen kívül az is motivált minket, hogy szeretnénk valóban a kutatók igényeihez igazodó szolgáltatásokat kialakítani, ehhez pedig nagyon sok beszélgetésre van szükség. Ha pedig beszélgetünk, és nagyon jókat beszélgetünk, akkor miért ne kapcsolódhasson be ebbe mindenki más is, akit érint? Mi nagyon sokat tanulunk ebből, és azzal, hogy a vendégeink kutatói érdeklődésről is beszélgetünk, remélem, még több emberhez eljut annak a híre, hogy milyen fontos kutatások zajlanak a PTE-n. Szóval, én szeretem nagyon ezt a podcastet.
Sok kollégánk beszél úgy rólad, mint a legelhivatottabb, fáradhatatlan, mindig innovatív és kreatív szemlélettel dolgozó munkatársról. Mi motivál téged a munkádban?
Ó, ez nagyon kedves! Tőlem meglepően röviden: a feladatok fontosságába vetett hit, a bennük rejlő kihívás, és az a csapat, aminek a részeként dolgozhatok rajtuk.
Sokat kérdezzük podcastvendégeinket a globalizált világban zajló változásokról és ezek következményeiről, legyen ez akár politikai, társadalmi, gazdasági, technológiai vagy egészségügyi. Technológiai aspektusát tekintve például a mesterséges intelligencia oktatói-kutatói munkában történő alkalmazhatósága kerül gyakran előtérbe. Mindezeket a folyamatokat figyelembe véve, hogyan képzeled el a jövő könyvtárát? Milyen szerepe és feladatai lesznek elsősorban a felsőoktatási könyvtáraknak?
Szerintem a könyvtárunk mottójában (és a podcastünk nevében) is megörökített kapocs a tudáshoz szerep olyasmi, amit mindenféle változások közepette is meg kell őrizni, sőt, erősítenünk kell. Én azt szeretném, ha a jövő könyvtára is összekapcsolná az egyetemi polgárokat a legfrissebb tudományos ismeretekkel, és a kutatókat a lakossággal. Szerintem erre továbbra is hatalmas szükség lesz. Emellett szeretném, ha a könyvtár meg tudná őrizni a személyességét. Fontos a professzionalizmus, az automatizálás, hogy a szolgáltatásainkat a lehető legjobb színvonalon tudjuk biztosítani, de én azt gondolom, hogy továbbra is jó lenne, ha a könyvtár meg tudna maradni egy biztonságos helynek, ami elérhetővé teszi a tudást, ahova jó betérni, ahol barátságos arcokkal találkozhat az ember.
A Mindenkép(p)en olvasunk egykori könyvajánló projektünket felélesztve te sem úszod meg a hagyománnyá vált zárókérdést: milyen könyvek várják, hogy kiolvasd őket? Van köztük olyan, amit ajánlanál az olvasóinknak?
Idén sokkal kevesebbet olvastam, mint szerettem volna, ezért jó sok tételes várólistám gyűlt már össze. Amit mindenképp szeretnék elolvasni nyáron, az Kim Stanley Robinsontól A jövő minisztériuma. Ennek a könyvnek már többször is nekifutottam, és rengeteg embernek ajánlottam, de még nem értem a végére. Itt lenne az ideje.
Leave a Reply