A kezdő könyvtárlátogatónak misztikusnak tűnhet, hogy milyen elv szerint rendszerezik a könyvtárosok a könyveket, majd mi hova kerül ebben a polcrendszerek alkotta labirintusban.
Nos, az ember mindig is törekedett az egyértelműségre, hogy valamilyen világos struktúra alapján rendszerezze az egyetemes tudásanyagot, leegyszerűsítve a tudomány, az ismeretek bonyolult összefüggéseit. Ebben segít a könyvtári osztályozási rendszer, amely ma már több, mint 100 éves múltra tekint vissza.
Több, mint 100 éve ugyanoda pakoljuk a könyveket?
… hát mondhatni, hogy igen. Egész pontosan 1876-ban egy amerikai könyvtáros és pedagógus, Melvil Dewey találta ki a Tizedes Osztályozást (TO). Ez egy univerzális osztályozás, ami az „emberiség tudását” 10 főosztályba sorolja 0-9-ig terjedő számozással. Ez az egyszerű, hierarchikus rendszer elméletileg a végtelenségig bővíthető az által, hogy a főosztályokat további alosztályokra bontja. Ennek továbbfejlesztett változata az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO), amit napjainkban is alkalmazunk. A besorolás elve a téma, azaz a tudományok szerinti rendezés:
Ezt a rendszert két belga tudós fejlesztette ki, Henry la Fontaine (1853–1943) és Paul Otlet (1868–1944). Először 1905-ben tették nyilvánossá, Brüsszelben. Magyarországon elsőként Szabó Ervin alakította ki a tizedes osztályozást, 1910-ben, a Fővárosi Könyvtárban. Általános bevezetésére a közkönyvtárakban 1949–1950-ben került sor.
Tehát az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. Hierarchiája szerint 10 főosztályból, osztályokból, alosztályokból, szakcsoportokból és szakokból áll. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák. Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik.
Egy példa a struktúrára:
3 Társadalomtudomány – főosztály
37 Nevelés és oktatás. Képzés (pedagógia) – osztály
37.0 A nevelés általában. Iskolapolitika. Közoktatásügy. Nevelési alapformák
371 Az oktatási és nevelési rendszer szervezési kérdései. Iskolaszervezet – alosztály
371.3 Oktatási módszerek és eljárások tantárgyak szerint – szakcsoport
Akkor pontosan miként is alkalmazzuk ezt a rendszert a könyvtárban?
Hogy minél teljesebben kifejezhessünk egy-egy fogalmat, relációk segítségével lehet összekapcsolni a jelzeteket. Így elmondhatjuk, hogy jelenleg kb. negyedmillió fogalmat tartalmaz az ETO. Leegyszerűsített alakja raktári jelzetelési célokat lát el.
Vegyünk három jellegzetes példát, az egyiket a pedagógia, a másikat a történelem, a harmadikat pedig az orvostudomány témaköréből!
1. Kéri Katalin egyik könyve, a „Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába” c. mű, mely a katalógusban itt található és az ETO jelzetnél ezt fogjuk látni a képernyőn: 37.012(07): 37(091) – a könyvtári polcokon viszont e szerint találjuk meg: 370 K 41
2. A másik példa Katus László könyve, a „Sokszólamú történelem”. A katalógusban itt találjuk és szintén egy relációkkal / alosztásokkal teli látszólag értelmetlen számsort fogunk látni ETO jelzet gyanánt: 943.9(081) 940(081) 930.1(092)(081) – míg a könyvtári polcon e szerint találjuk a könyvet: 943.9 K 27
3. Végül az utolsó példánk Donáth Tibor igen népszerű könyve, az „Anatómiai atlasz”, melynek legfrissebb kiadása itt található a katalógusban, és ezt fogjuk látni a találatunknál az ETO jelzet sorában: 611/612(084.4) – a könyvtári polcon pedig így találjuk meg: 611 D 80
A háromjegyű szakjelzet után a szerző nevének kezdőbetűje alapján történik a besorolás, mint ahogy a szépirodalmi műveknél is megszoktuk, pl. Thomas Mann által írt könyvek az M 26 alatt találhatók. Szépirodalom esetében nem használjuk a háromjegyű szakjelzetet.
Ennyi minden után már akár magunk is kimatekozhatjuk, hogy a legutolsónak említett Donáth-féle könyv esetében a teljes raktári jelzet kialakítása mi szerint áll össze:
szakjelzet (611) + szerző betűrendjének megfelelő raktári besorolás (D 80)
Felmerül a kérdés, miért is kellenek nekünk ezek a bonyolult számsorok, nem lenne-e elég a rövidített változatot használni minden platformon?
A válasz az, hogy nem. Hiszen mint fentebb szó volt róla, ez egy nemzetközi osztályozási rendszer, így az egész világon ezt alkalmazzák a könyvek feldolgozása és rendezése során. A numerikus jelzetek függetlenítik a nyelvi korlátokat és könnyebbé teszik a tartalmuk alapján rendszerezni a könyveket, így könnyen kereshetőek a világ bármely katalógusában.
Leave a Reply