Intelligens a mesterséges intelligencia?

Olvasási idő: 3 perc

A mesterséges intelligencia olyan kifejezés, amivel manapság minden valamirevaló technológiai cég házal. De mi az igazság? Valóban intelligens a mesterséges intelligencia? Tartanunk kell egy olyan jövőtől, amelyben a robotok veszik át az emberek feletti uralmat – ahogyan azt például a Terminátor vagy a Mátrix című filmekben láthattuk?

Igazság szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások már az 1950-es években megindultak. A terület jelenkori felívelése nem egy új, alapvető felfedezésnek köszönhető, hanem egyszerűen annak, hogy a számítástechnikai rendszerek számítási kapacitása (és az MI-be fektetett tőke) egy olyan kritikus tömeget ért el, amelyre alapozottan ez az évtizedes technológia már a nagyközönség számára is értékelhető, piacosítható eredményeket képes felmutatni.

 

Az olyan – mára már hétköznapinak mondható – alkalmazások, mint a mobiltelefonokon található prediktív szövegbevitel lehetősége, a különböző weboldalakon látható egyénre szabott hirdetések működési módja, vagy az arcfelismerő algoritmusok mind a mesterséges intelligencia gyűjtőfogalmába sorolhatók.

Ezzel együtt a legnagyobb „morális pánikot” talán az elmúlt években csúcsra járatott úgynevezett generatív mesterségesintelligencia-modellek váltották ki. Többek között a ChatGPT vagy Google Gemini nevű alkalmazások megjelenése bizonyos filozófiai-etikai kérdésfeltevéseket újból a közbeszéd részévé tett: képes lehet egy gép a tudatos gondolkodásra? lehetnek egy gépnek érzései? És végül: lehet-e a gépbe lelket lehelni?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megnyugtató választ tudjunk adni, érdemes megismerkednünk – itt most csak nagy vonalakban – a mesterséges intelligencia működési elveivel. Az MI rendszerek „betanítása” viszonylag nagyméretű adattömegek felhasználásával történik. Ezek az adatok több formában is előfordulhatnak, lehet szó akár képekről, írásos anyagokról, de hangállományokról is.

Ezt az adattartalmat aztán címkézik (például: „Ezeken a képeken egy kiskutya látható”), majd a rendszer segítségével, automatizált módon azon jellemzőket nyerik ki, melyek alapján egy adott kép a „kiskutya” kifejezésnek feleltethető meg a rendelkezésre álló mintakészletben.

A közhiedelemmel ellentétben itt nem az adatok emberi értelemben vett értelmezése történik. A gép legfeljebb ehhez hasonló megállapításokra juthat: „Ez a képpontkanyarulat a „kiskutya” szóval jelölt képek visszatérő eleme.”. A mesterségesintelligenca-rendszer ezt követően már képessé tehető arra, hogy a „Rajzolj nekem egy kiskutyát” utasításra egy kiskutyákra általában hasonlító képponthalmazt állítson elő.

A gép – mint látjuk – a szó emberi értelmében nem tudja, mi az a kiskutya, de képes úgy tenni, mintha értené, amit kérünk tőle. A MI ebben az esetben is végső soron ugyanúgy a látvány gépi előállítását végzi el, mint egy fényképezőgép vagy egy laptopkijelző. Lenyegében tehát egy újabb reprezentációs rendszerről van szó.

És bár az MI-algoritmusok működési módja jelentős technológiai eltéréseket mutat más reprezentációs rendszerek működési elveihez képest, ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy a mesterségesintelligencia-rendszer által generált képbe több értelem szorult volna, mint egy hétköznapi fényképbe (és ez a megállapítás természetesen a gépi szövegekre, videókra, és hangzó anyagokra is vonatkozik).

Már az MI-eljárások egy ilyen vázlatos, és szükségszerűen sarkított ismertetéséből is kitűnhet, hogy az MI valódi újdonságot nem képes generálni: statisztikai alapon működik, és csupán a meglévő ismeretanyag összesítésére képes, így a technológia feléledésétől sem kell tartanunk. Tetten érhető ugyanakkor, hogy mégis személyként szólunk róla: megszemélyesítjük, egyszerűen azért, hogy ismerőssé tegyük, megszelídítsük azt. Végeredményben az ember tölti meg a technológiát élettel. Használjuk tehát a mesterséges intelligenciát eszközként: hogy megkönnyítse életünket, hogy hatékonyabbá tegye munkánkat. Vajon átveszik az uralmat a gépek életünk fölött? Válaszunk erre az lehet, hogy talán már át is vették – anélkül, hogy észrevettük volna.

 

A képeket a ChatGPT mesterséges intelligencia segítségével generáltuk az OpenAI rendszerén keresztül.

Leave a Reply

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑