Beköszöntött az ősz, és ezzel együtt elindult az egyetemi élet is. A Pécsi Tudományegyetemre frissen felvett hallgatókat szeretnénk segíteni ezzel a blogbejegyzéssel, hogy jobban megismerjék az egyetemi könyvtár által kínált lehetőségeket.
Fedezd fel épületeinket és szolgáltatásainkat, hogy könnyebben boldogulj tanulmányaid során. Összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót számodra, hogy egyszerűbbé tegyük a kezdeti időszakot.
Az Életek, színek, utak: Afrika című kiállításunk keretében most egy különleges blogbejegyzéssel jelentkezünk, amely Nigéria kultúráját, szokásait, fesztiváljait és számos egyéb érdekességet mutat be. A cikket Ilerioluwakiiye Olutimilehin, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának nigériai hallgatója írta, aki személyes élményein keresztül kalauzol el bennünket ebbe a lenyűgöző országba.
A Tudásközpontban látható március-áprilisi kiállítás témája a csillagászat és az űrkutatás. Igyekszünk minden tárlaton érdekes és releváns tudományterületeket bemutatni a könyvtár látogatói számára. Az asztronautika egy olyan kimeríthetetlen és sokakat foglalkoztató kérdéskör, amelyet érdemes alaposabban is körbejárni. Tartsanak velünk, és fedezzék fel a világűr rejtett titkait!
Ha felnézünk az éjszakai égre és belenézünk az univerzum végtelen mélyébe, akkor számtalan kérdés merülhet fel bennünk. Hol is van a mi helyünk, mint Föld, az emberiség és egyén ebben a végtelenségben? Kik vagyunk mi? Milyen az univerzum, amelyben a Föld nevű bolygó forog a Napja körül. Vajon milyen érzés lehet egy űrállomáson lenni, vagy a Holdra szállni? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie az emberi szervezetnek, amikor az űrbe készül?
Az ország különösen ismert a technológiai vívmányairól hiszen az innovációk élvonalában áll egészen a gyártástól az idősek gondozásában segítséget nyújtó humanoid robotokig. A Shinkansen is méltán híres, vagy más néven a „bullet train”, azaz „golyóvonat”, amely 1964 óta száguld az országban 320 km/h sebességgel. Még így is, hogy Japán rendkívül fejlett ország, sikerült megőriznie az ősrégi, értékes szokásait. Ebben a blogbejegyzésben felfedezzük, hogy mégis mi teszi Japánt igazi kulturális csodává. Continue reading „A japán kultúra”
1947 óta minden évben, november 3-án ünneplik a japán kultúra világnapját, mivel 1852-ben ezen a napon született Meidzsi császár, akinek nevéhez Japán megújítása fűződik.
A Tudásközpontban látható, japán kultúrához kapcsolódó kiállítás mellett blogbejegyzéseken keresztül szeretnénk további érdekességeket bemutatni Japánról az olvasóknak. Talán a legkézenfekvőbb, hogy az ország történetének rövid ismertetésével kezdjük, így jobban megérthetjük a mai, modern kultúrát
A digitális formában elérhető könyvek, azaz más néven az e-könyvek, ma már nem számítanak újdonságnak, sőt a kényelem és a környezettudatosság fontossága miatt igen népszerűek az olvasók körében.
Széles körű tartalomelérést biztosítanak az e-könyvek a felhasználó számára, hiszen egyre több az olyan eszköz, amelyen az e-könyvek olvashatók. Az okostelefonok, tabletek, e-könyv olvasók, és a számítógépek méreteikben, hordozhatóságukban és funkcionalitásukban kínálnak testreszabott lehetőségeket a változatos olvasói igényeknek megfelelően.
Az ősz hűvös szele magával hozza a szőlő édes illatát, világszerte a mezőgazdasági munkások betakarításra készülnek. Az őszről talán mindenkinek az elmúlás, a nappalok rövidülése, a lehullott levelek jutnak az eszébe. Viszont, hogy ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, érdekes összefüggéseket, és szívmelengető tradíciókat találhatunk.
Szeretném ebben a bejegyzésben bemutatni különböző kultúrák eltérő ünnepi szokásait az őszhöz kapcsolódóan. A Pécsi Tudományegyetem népes külföldi hallgatótábora is minden bizonnyal jó szívvel veszi, hogy kultúrájuk egy része bemutatásra kerül.
Ha körbenézünk, azt láthatjuk, hogy a legtöbb kultúrának sajátságos viszonya van az őszhöz. Egyesek a betakarítást, aratást, mások, a nap-éjegyenlőséget ünneplik. Alapvetően az őszi ünnepek csoportja erre a két jelenségre vezethető vissza. Az őszi gabona betakarításának megünneplésére, és a nap-éjegyenlőségre. Ezért is nem meglepő, hogy ha körülnézünk, azt láthatjuk, hogy ezek az ünnepek leginkább a négy évszakos és mérsékelt éghajlatú területeken jöttek létre (kivéve a zsidó ünnepeket).
Négy különböző kultúra ünnepeit szeretném bemutatni. A zsidó, az angolszász, a kínai, valamint koreai szokásokkal szeretném az olvasókat megismertetni. A bejegyzésem elején szeretném bemutatni az amerikai és a kelta hagyományokat.
Könyvtári egységeink zárvatartási ideje alatt sem maradsz hűsítő olvasmány nélkül a nyári melegben.
Online megoldásainkkal kényelmesen otthonról, vagy akár a nyaralás helyszínéről is elérhetők újdonságaink, hogy ne maradj tudományos olvasnivaló nélkül a legforróbb nyári időszakban sem!
Nézd át ajánlónkat és kapcsolódj ki velünk!
A közösségi tudomány témakörét bemutató blogsorozatunk áprilisi számában egyik partner-programunkat, a Mosquito Alert-et mutatjuk be, mely egy nonprofit, nemzetközi együttműködéseken alapuló közösségi tudományos projekt, amelyet különböző állami kutatóközpontok, köztük a Pécsi Tudományegyetem is koordinál. Dr. Kurucz Kornéliával beszélgettünk, aki a PTE-t képviselve vesz részt a projektben.
,,A nő olyan, mint egy teafilter: csak akkor látod az erejét, ha forró vízbe teszed.”
„Sokféle módon tudod kibővíteni a gyermekeid világát: a könyvek szeretete a legjobb ezek közül.”
„Szeretek szabad szellem lenni. Egyeseknek ez nem tetszik, de én már csak ilyen vagyok.”
“Az igazán erős emberek felemelnek másokat. Az igazán hatalmas emberek pedig összehozzák a többieket.”
„A közösségi tudomány mindenképpen fontos szerepet játszik a tudomány társadalmiasításában, az elefántcsonttoronyban lévő tudomány közelebb kerül az átlagemberekhez a nyílt hozzáféréseken és a szabad információkon keresztül.” Az idézet Gaálné Kalydy Dórától származik, aki a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese, a LIBER Közösségi Tudomány Munkacsoportjának tagja. A könyvtár napi munkájának igazgatása mellett a hagyományos könyvtári szolgáltatások megújításáért is felelős. Az alábbiakban a vele készített interjút olvashatják az európai, majd lassan a hazai kutatókat, egyetemeket is egyre inkább foglalkoztató trendről, a közösségi tudomány helyzetéről.
Egészen a közelmúltig a felnőtt agyat nagyrészt állandónak és stabilnak tekintették. Bár elfogadott volt az az elmélet, hogy tanulás hatására változások következnek be, az általános konszenzus mégis az volt, hogy a normál agyfejlődéshez elengedhetetlen főbb folyamatok a felnőttkor elérését követően megszűnnek. A szomatikus betegségek, a mentális betegségek és az agy működése és szerkezete közötti kapcsolatot sokáig nem tekintették meghatározónak, a legújabb kutatások azonban meglepő eredményeket hoztak. A legfontosabb előrelépés az új idegsejtek születésének felfedezése volt a felnőtt emberi agyban. A jelenlegi nézőpontok szerint agyunk egy folyamatosan és dinamikusan változó szerv, amelyet mind belső, mind külső tényezők módosíthatnak. Agyunk ezen átalakulását együttesen neuroplaszticitásnak nevezzük.
Proudly powered by WordPress | Theme: Baskerville 2 by Anders Noren.
