Egészen a közelmúltig a felnőtt agyat nagyrészt állandónak és stabilnak tekintették. Bár elfogadott volt az az elmélet, hogy tanulás hatására változások következnek be, az általános konszenzus mégis az volt, hogy a normál agyfejlődéshez elengedhetetlen főbb folyamatok a felnőttkor elérését követően megszűnnek. A szomatikus betegségek, a mentális betegségek és az agy működése és szerkezete közötti kapcsolatot sokáig nem tekintették meghatározónak, a legújabb kutatások azonban meglepő eredményeket hoztak. A legfontosabb előrelépés az új idegsejtek születésének felfedezése volt a felnőtt emberi agyban. A jelenlegi nézőpontok szerint agyunk egy folyamatosan és dinamikusan változó szerv, amelyet mind belső, mind külső tényezők módosíthatnak. Agyunk ezen átalakulását együttesen neuroplaszticitásnak nevezzük.
